Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.
Egyes esetekben a legmodernebb biológiai terápiák sem kellően hatékonyak a súlyos asztmában szenvedő betegek kezelésében, ezért a szakemberek az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló kutatások felgyorsítását sürgetik.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.
Történelmi trendfordulót igazolnak a HUN-CANCER EPI kutatási program legújabb eredményei, amelyek egyben bizonyítják azt is, hogy a következetes egészségpolitikai beavatkozások már rövid és középtávon is képesek átírni a legrosszabb epidemiológiai prognózisokat is.
A magyar egészségügyi rendszert három kulcsérték fogja jellemezni: az őszinteség, az átláthatóság és a szakmaiság, jelentette ki Hegedűs Luxembourgban.
A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.
Alig egy másodperc alatt öt különféle funkció között tud váltani a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetem által kifejlesztett sebészeti robot, amely ráadásul akkora, mint egy mag, írja a hvg.hu.
Az „élő gyógyszergyárak” olyan apró, beültethető eszközök, amelyekben genetikailag módosított sejtek folyamatosan termelik a szükséges terápiás molekulákat a szervezeten belül.