Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A bilasztin több mint egy H1-antihisztamin vegyület. A hatóanyag inverz agonista aktivitása egyben indokolja azt is, hogy a bilasztin már az allergiaszezon kezdete előtt alkalmazható, prevenciós célból, a H1-receptorok expressziójának és a következményes nazális tüneteknek az elnyomására.

Az allergiás megbetegedések – köztük az allergiás rhinitis és a krónikus urtucaria – kezelésében alapvető szerek az antihisztaminok.

Biztos, hogy minden háziorvos betegei között akad egy Anna, egy Béla és egy Csaba.

Az augusztustól októberig tartó időszak egyre több ember számára a szénanátha időszakával jelent egyet. A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenjei által okozott allergia napjainkban már népegészségügyi probléma.

A gyógyszerek túlnyomó többségénél a hatóanyag a gyomor- és béltraktus nyálkahártyáin keresztül szívódik fel, éppen úgy, mint az élelmiszerek összetevői esetén. A PharmaOnline cikke.

Az urticaria minden életkorban előfordulhat. Bár a klinikai kép többnyire egyértelmű, a kiváltó ok tisztázása nem minden esetben könnyű.

Krónikus urticaria esetén egy adott antihisztamin hatástalansága esetén akár más hatóanyagú antihisztamin alkalmazása is eredményes lehet.

Az urtikária betegség kezelésében elsőrendű a kiváltó ok/okok megszüntetése, kezelése, amennyiben ilyet sikerült felderíteni. Egyébként első vonalban nem szedáló antihisztamint adunk a betegeknek szokványos dózisban.

Az allergiás megbetegedések kezelésében még mindig problémát jelent, hogy a jelenleg forgalomban lévő régebbi antihisztaminok szedatív hatásúak.