Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Az OKFŐ szakértői a munkaerő-utánpótlás, a monitoring és a tervezés kihívásairól, lehetőségeiről beszéltek az MKSZ XXXVIII. kongresszusán.

A kórházi túlsúly csökkentésében, a járóbeteg-ellátás megerősítésében és a betegutak újraszervezésének szükségességében nagyjából egyetértettek az egészségpolitikai fórum résztvevői az önálló járóbeteg-szakellátók éves konferenciáján Balatonfüreden.

Egy új működési modell körvonalai bontakoztak ki a Népszava tudósítása szerint a Portfolio Private Health Forum című konferenciáján.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A gyermekápolók és gyermekorvosok minden eddiginél életszerűbb körülmények között gyakorolhatják a legkritikusabb beavatkozásokat –mielőtt egy gyermek mellett kellene helytállniuk.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Szeptember elejétől alapvető változás lép életbe a méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatások területén.

A Nobel-díjas Karikó Katalin is szerepet vállal a Hegedűs Zsolt körül formálódó szakmai tanácsadói körben, és a MedicalOnline információi szerint az új Egészségügyi Minisztérium közvetlen képviseletet adhat az ágazat legkritikusabb helyzetben lévő rétegének, a szakdolgozóknak is.