A Népszabadság keddi számában írt arról, hogy a kaposvári Kaposi Mór, a debreceni Kenézy, a Pécsi és a Szegedi Orvostudományi Egyetem traumatológiája, a Miskolci és a Kecskeméti Megyei Kórház, valamint a fővárosban a Szent János, a Péterfy Sándor, illetve az Egyesített Szent István és Szent László Kórház a jövőben a legsúlyosabb esetek ellátását nem utasíthatja vissza. Az ÁNTSZ keddi közleménye szerint ezek mellett további négy kórház nem utasíthatja vissza legsúlyosabb esetek ellátását. Ezek a nyíregyházi Józsa András Kórház, a győri Petz Aladár Kórház, a székesfehérvári Szent György Kórház, valamint a szombathelyi Markusovszky Kórház.

Noha korábban úgy tűnt, hogy a szocialisták a február 11-én várható végszavazás előtt nem módosítják lényegesen az egészségbiztosítási törvényt, mára kiderült, fontos pontokon változtatnának rajta, tovább erősítenék például az állam befolyását az új biztosítótársaságokban. A Medical Tribune ezúttal a decemberi módosítóindítvány-özönt is áttekintette, amelyből egyebek között kiderül, hogy a javaslatok a reform lényegét érintik. Már a törvény preambuluma is jelentősen átalakult a december 17-i végszavazás előtt, pedig mindössze három szó került bele – az egységes, a nemzeti és a szolidaritás elvű –, mindez azonban pontosan összefoglalja azt az irányt, amely felé a szocialisták egészségügyi szakértői vinnék a törvényjavaslatot. Mint Havas Szófia szocialista országgyűlési képviselő lapunknak elmondta, új módosító indítványokkal a pénztáraknál és biztosításfelügyeletnél is erősítenék a népképviseletet, vagyis a döntéshozatalban a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei ugyancsak szerepet kapnának a jövőben. Meghatároznák azoknak a nagy értékű ellátásoknak a körét, amelyet nem a kötelező egészségpénztárak, hanem az állam finanszírozna. (Mindez lényegében egybevág több, a tervezett magyar modellhez hasonló egészségbiztosítású ország gyakorlatával.)   Vissza a feladónak   A frakció tervei szerint tovább szűkülne a díjtétel- és a fejkvótabizottság hatásköre, mégpedig oly módon, hogy ezek nem döntő, hanem csak javaslattevő szervezetek lennének és munkájukba bevonnák a szakmai kollégiumokat is. A tavalyi módosítások következtében a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényben már az áll: ha az egészségügyi és az államháztartásért felelős miniszter nem ért egyet a díjtételbizottság javaslatával, egyszerűen visszaküldheti azokat a feladónak. Az új, most benyújtandó javaslatokban a szocialisták ragaszkodnának ahhoz, hogy az egészségbiztosítási piac nyitása után már törvényi szinten szabályozzák a biztosítási alapcsomag tartalmát. Vagyis a kötelező járulékfizetés fejében járó szolgáltatások bővítéséhez, illetve szűkítéséhez parlamenti jóváhagyásra lenne szükség. Az ellátások körét felsoroló listát évenként, a tb költségvetésekor, annak mellékletében sorolják fel. Emellett támogatnák, hogy kormánybiztos irányítsa az egészségbiztosítás átalakítását – az utóbbi kérdésről kemény koalíciós vita várható. (Lásd keretes írásunkat!)   Részletekben a lényeg   A több mint száz módosító indítvány miatt a tavaly december 17-i végszavazás előtt már csaknem követhetetlenné vált a törvényjavaslat. Az egyik lényegi változtatást Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke javasolta, e szerint az egészségbiztosítási pénztárak a velük szerződést kötött szolgáltatók számára – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint az Egészségbiztosítási Felügyelettel előre egyeztetve – kötött betegbeutalási szabályokat határozhatnak majd meg. Ha egy pénztártag ettől eltérő szolgáltatót választ, akkor előzetesen engedélyt kell kérnie a biztosítótársaságtól. Ebben az esetben az általánosan alkalmazott 15 napos panaszelbírálási határidő helyett a pénztárnak 48 órán belül döntenie kell – tartalmazza a már elfogadott módosító indítvány.   A gyógyítás minőségét alapvetően meghatározhatja, hogy az előterjesztésből a parlament törölte azt a passzust, amely szerint a pénztárak nem térhetnek el a finanszírozási eljárási rendtől. A biztosítóknak – a köztársasági elnök által visszaküldött törvényjavaslat szerint – be kell tartaniuk a vizsgálati és terápiás eljárási rendet, az azonban ma még nem tisztázott, hogy ez pontosan mit is jelent. Vagyis pillanatnyilag kérdéses, hogy a szakmai kollégiumok által elfogadott és a közlönyben kihirdetett protokollok, szakmai ajánlások lesznek-e a mérvadóak, vagy a szolgáltatóknak más kritériumok alapján kell garantálniuk az ellátás színvonalát.   Az eredeti javaslat szerint a gyógyszerek áráról a biztosítók közvetlen szerződést köthettek volna a gyártókkal, de a szocialista módosítások révén egyelőre csak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utódszervezetének lenne erre jogosítványa – legalábbis akkor, ha az újraszavazás előtt nem módosítják ezt a passzust a képviselők.   Ahogy jelenleg az országos pénztárnak, úgy a jövőben az új biztosítóknak is lennének ellenőrző orvosai. A végszavazás előtti törvénymódosítás következtében – ha az a végső változatban is így marad – az ellenőrzés idejét és helyét előre egyeztetni kell majd a biztosítottakkal. A vizsgálatot csak egy ellenőrző orvos végezheti, a biztosított kérésére azonban bárki más is jelen lehet ez alatt.   A hamarosan végső formát öltő törvény jelenlegi rendelkezései alapján a kezelőorvos végre hozzáférhetne páciense korábbi egészségügyi adataihoz. Vagyis a kezelőorvos kezdeményezésére az egészségbiztosítónak elektronikus úton nyilatkoznia kell majd arról, hogy ügyfele hol és milyen szolgáltatásokat használt, más orvos 90 napon belül mikor, milyen kiszerelésű gyógyszert, gyógyászati segédeszközt rendelt a páciensnek, és az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe egészségügyi szolgáltatást. Az orvosok szempontjából fontos módosítás, hogy amíg a minisztérium által beterjesztett törvényben az új biztosítók maguk dönthettek volna arról, hogy megadják-e a pro família jogot, a módosító indítványok következtében – ha az orvos kéri – kötelező lesz megkötni az erről szóló szerződést a pénztárnak.   A visszavonás lehetősége   Intő jel a kórházigazgatók számára, hogy a törvény elfogadása esetén a biztosítók csak olyan kórházakkal köthetnek szerződést (kivéve az országos hatáskörű és a súlyponti intézményeket), amelyeknek nincs 60 napnál régebben lejárt köztartozásuk. Ügyfelük ellátásáért a biztosítók egyébként csak akkor fizethetnek, ha a szolgáltatók az elszámolási nyilatkozatot aláíratták a betegekkel. A gyakorló orvosok azonban tudják, hogy ennek számos akadálya lehet, ilyen esetekben tanúkat is nyilatkoztathatnak, ha ez nem lehetséges, az aláírást bírósági úton kényszerítheti ki a szolgáltató.   Az eredeti törvényjavaslat szerint a jövőben a betegeknek nemcsak a taj-számot rögzítő, hanem pénztári tagságukat igazoló kártyájuk is lesz. Ez utóbbi öt évig érvényes, és térítésmentesen kapják meg a biztosítottak. Ugyancsak jelentős módosítás, hogy amíg az eredeti javaslat szerint évente kétszer lehetett volna átlépni egyik pénztárból a másikba, a módosítások dömpingjében évi egy lehetőségre korlátozták ezt. Ennek értelmében váltani október 15-e és november 15-e között lehet; az új pénztári tagság január elsejétől érvényes.   Az egyik legélesebb vita a tulajdonosi és menedzsmentjogok körül zajlott. Menet közben kikerült a törvényből, hogy az igazgatóságon belüli szavazategyenlőségnél a kisebbségi tulajdonos által kijelölt elnök szava döntsön, ehelyett a jogszabály egyezségi kényszert ír elő a tulajdonosok számára. Sőt, a szocialisták módosító indítványaikkal igyekeztek arra az eshetőségre is felkészülni, hogy a biztosítók a kisebbségi részvényes nélkül, tisztán állami tulajdonban is működőképesek maradhassanak. Így például a köztársasági elnök által visszaküldött javaslatban a korábbi négyfordulós értékesítés helyett csak kétfordulós pályázatról van szó. Az első körben el nem kelt megyék részvényeiért csak azok indulhatnak, akik korábban érvényes pályázatot adtak be. Ha továbbra sem kel el egy terület, akkor megmarad az állam kezelésében.   Az eredeti terv nem tartalmazta, így később került a törvénybe az a passzus, amely szerint az OEP jogutódjának, a Nemzeti Egészségbiztosítási Központnak a főigazgatóját a kormányfő – az egészségbiztosítási felügyelet, illetve az Állami Számvevőszék elnöki posztjához hasonlóan – hat évre nevezik majd ki.

Januártól több szakrendelésre kell beutaló Megfelelő vizsgálatok és adatok híján ma szinte semmit sem tudni arról, hogyan „vándorolnak” a magyar betegek az egészségügyi rendszerben. A helyzeten némiképp változtathat, hogy a kormány döntése értelmében januártól 600 forintot kell fizetnie annak a betegnek, aki megkerüli a betegbeutalási rendet. Ma Magyarországon szinte semmit sem tudni arról, hogy vajon a betegek a megszabott keretek között veszik-e igénybe az egészségügyi ellátást. Kapcsolatrendszere vagy anyagi lehetőségei révén ma szinte bárki bárhová fordulhat, figyelmen kívül hagyva az egyébként fennálló szabályokat. Pedig a betegek gyógyulási esélyei jelentősen javulnának, ha a lehető leghamarabb megkapnák a számukra szükséges kezelést. A betegutak szabályozottsága nem csak nekik lenne kedvező, az ágazat költségvetésére is jótékony hatással lehetne. Ugyanis nemzetközi tapasztalatok szerint az egészségügyben csak úgy lehet költséget csökkenteni, ha korlátozzák a betegek szabad mozgását és ezzel párhuzamosan a szolgáltatások igénybevételét is a rendszerben – mondta el lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Gulácsi László szerint egy valódi társadalombiztosításban, ameddig egy beteg biztosítottként követi a rá szabott utat, addig megtérítik a kezelés költségeit, ha azonban letér arról, akkor fizetnie kell.