Míg februárban százoldalas dokumentumköteggel, addig múlt héten már csak az ebből kiválogatott legfontosabb öt ponttal érkezett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) delegációja arra az egyeztetésre, ahol az ágazat teljes felső vezetése képviseltette magát Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet.

Folyamatosak az egyeztetések a kórházi adósságok rendezésével kapcsolatban – mondta a pénzügyminiszter a csütörtöki Kormányinfón.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.

Erkölcsi és bizalmi válság alakult ki, írja dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.

50 milliárd forintot hívhattunk le orvosok és szakdolgozók bér-és járulékköltségeire, 35,6 milliárdot gyógyszerköltségekre, illetve gyorstesztekre, közli az Economx.

A háziorvosok tevékenységének minősége, színvonala teljesen egységes indikátorokkal nem mérhető megfelelően, ám a túl sok és komplikált indikátor sem jelent megoldást.

Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot, ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.

Nem lesznek hosszabbak a várólisták a CT- és MR-vizsgálatok államosítása miatt a közellátásban, és munkaerőhiánnyal sem számol a kormány ezen a területen – hangzott el a csütörtöki Kormányinfón.

Kiszorítanák a CT és MR-diagnosztika területéről a magánszolgáltatókat, újabb lépést tesznek a járóbeteg-szakellátás államosítása felé, és növelik a terápiabiztonságot a patikákban.