A korai életkorban bevitt rostok mikrobiomra gyakorolt hatásának pontosabb megértése segíthet olyan étrendi ajánlások kidolgozásában, amelyek az egészséges bélflóra kifejlődését segítik elő.
Normál körülmények között a BIRC3 védi a bél hámsejtjeit, ám egyes mutációk miatt ez a védőfunkció megszűnhet, így a bél sérülékenyebbé, gyulladásra hajlamosabbá válik.
A GLP‑1 és a kettős GIP/GLP‑1 RA-kra adott terápiás válasz jelentős egyéni variabilitást mutat, ami felveti annak szükségességét, hogy jobban megértsük azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározzák, ki melyik gyógyszerre reagál kedvezően.
A Saccharomyces boulardii probiotikus hatása hátterében számos mechanizmus áll. A S. boulardii-hoz a béllumenben és a bélfalban kifejtett hatások köthetők, illetve immunmoduláló hatást is leírtak esetében.
Kutatók egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, ezzel új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.
A terhességi vérszegénység, amely főként vashiányból ered, jelentős egészségügyi kockázatot jelent mind az anya, mind a magzat számára. Európában a várandós nők 22%-a szenved vérszegénységben, ami növeli a koraszülés, alacsony születési súly, halvaszülés és egyéb perinatális komplikációk kockázatát. A vérszegénység kezelésének elsődleges módja a szájon át történő vaspótlás. A túlzott vasbevitel kerülendő, mivel oxidatív stresszt, illetve ahhoz kapcsolódó szövődményeket okozhat. A mellékhatások minimalizálása és a terhesség biztonságának biztosítása érdekében kulcsfontosságú az optimális vaskészítmény kiválasztása.
Feltárták a bélhámsejtek és a hasznos anaerob bélbaktériumok közötti együttműködés lépéseit, amivel kiszorítják az aerob enterális pathogéneket, és ennek során az étkezési rostok pontos szerepére is fény derült, írja a Science tanulmánya.