Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

A terhességi vérszegénység, amely főként vashiányból ered, jelentős egészségügyi kockázatot jelent mind az anya, mind a magzat számára. Európában a várandós nők 22%-a szenved vérszegénységben, ami növeli a koraszülés, alacsony születési súly, halvaszülés és egyéb perinatális komplikációk kockázatát. A vérszegénység kezelésének elsődleges módja a szájon át történő vaspótlás. A túlzott vasbevitel kerülendő, mivel oxidatív stresszt, illetve ahhoz kapcsolódó szövődményeket okozhat. A mellékhatások minimalizálása és a terhesség biztonságának biztosítása érdekében kulcsfontosságú az optimális vaskészítmény kiválasztása.

Feltárták a bélhámsejtek és a hasznos anaerob bélbaktériumok közötti együttműködés lépéseit, amivel kiszorítják az aerob enterális pathogéneket, és ennek során az étkezési rostok pontos szerepére is fény derült, írja a Science tanulmánya.

A gyulladásos bélbetegségek etiológiájában a táplálkozási, környezeti tényezők mellett genetikai faktorok is szerepet játszanak. Ezért lehet nagy jelentősége két új tudományterület, a nutrigenomika és a nutrigenetika legújabb eredményeinek.

A citokinek kifejeződésének, termelődésének és funkcionális aktivitásának szabályozása új típusú, hatékonyabb és kevesebb mellékhatással rendelkező terápiás stratégiák kifejlesztését teheti lehetővé.

A szklerózis multiplex kialakulásához - vagyis az idegsejtek szigetelését biztosító mielinhüvely gyulladásásához és pusztulásához - valószínűleg több tényező együttes hatása szükséges. A jelenlegi terápiás eszköztárat az interferon béta-1a, a glatiramer-acetát, a mitoxantrone és a natalizumab alkotja. Írásunkban autoimmun megközelítésből próbálunk a jövőbe látni.