Svéd kutatók arról számoltak be, hogy összefüggés mutatható ki a hosszú távú gyógyszeres ADHD- kezelés és a szív-érrendszeri betegségek megemelkedett kockázata között.

A gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) a gyerekek mintegy 5%-át érinti, de csak töredékük jut el a diagnózis megállapításáig és az adekvát kezelésig. Ennek az ADHD diagnosztikáját és terápiáját nehezítő számos kihívás lehet az egyik oka.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tünetei gyermekkorban kezdődnek, de gyakran felnőttkorban is komoly nehézségeket okoznak. A betegség terhéhez a tünetek perzisztálása mellett a pszichiátriai és szomatikus morbiditás fokozott kockázata is hozzájárul.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.

A noradrenerg szabályozást és receptor szenzitizációt is magába foglaló számos mechanizmus adhat arra magyarázatot, hogy a noradrenerg paradoxon nem is annyira paradox. 

Új mellékhatások: a figyelemzavar elleni medikáció oszteopéniát válthat ki a gyermekekben, az idősebbek esetében pedig az antidepresszánsok a csontnövekedés gátlása miatt a fogimplantátumok kudarcát okozhatják.

Hét évet kellett várni annak a hiánypótló szernek a befogadására, amely az ADHD, a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar gyógyszeres kezelésében jelenthet áttörést.

2014-től már OEP támogatással is első terápiás választásként írhatják fel a gyermekpszichiáterek az ADHD kezelésének fontos gyógyszerét, a Lilly atomoxetin hatóanyagú készítményét.

Tizenkét új vagy eddig más indikációban lehetséges terápiás lehetőséget fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely mintegy 25 ezer súlyos betegségben szenvedő kezelésében jelenthet előrelépést.

Úgy tűnik, megtört a jég – tíz új innovatív készítmény befogadásának lehetőségét tartalmazza az a jogszabály tervezet, mely megjelent a kormány honlapján.