A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

Svéd kutatók arról számoltak be, hogy összefüggés mutatható ki a hosszú távú gyógyszeres ADHD- kezelés és a szív-érrendszeri betegségek megemelkedett kockázata között.

A gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) a gyerekek mintegy 5%-át érinti, de csak töredékük jut el a diagnózis megállapításáig és az adekvát kezelésig. Ennek az ADHD diagnosztikáját és terápiáját nehezítő számos kihívás lehet az egyik oka.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tünetei gyermekkorban kezdődnek, de gyakran felnőttkorban is komoly nehézségeket okoznak. A betegség terhéhez a tünetek perzisztálása mellett a pszichiátriai és szomatikus morbiditás fokozott kockázata is hozzájárul.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.

A noradrenerg szabályozást és receptor szenzitizációt is magába foglaló számos mechanizmus adhat arra magyarázatot, hogy a noradrenerg paradoxon nem is annyira paradox. 

Új mellékhatások: a figyelemzavar elleni medikáció oszteopéniát válthat ki a gyermekekben, az idősebbek esetében pedig az antidepresszánsok a csontnövekedés gátlása miatt a fogimplantátumok kudarcát okozhatják.

Hét évet kellett várni annak a hiánypótló szernek a befogadására, amely az ADHD, a gyermekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavar gyógyszeres kezelésében jelenthet áttörést.

2014-től már OEP támogatással is első terápiás választásként írhatják fel a gyermekpszichiáterek az ADHD kezelésének fontos gyógyszerét, a Lilly atomoxetin hatóanyagú készítményét.

Tizenkét új vagy eddig más indikációban lehetséges terápiás lehetőséget fogadott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, amely mintegy 25 ezer súlyos betegségben szenvedő kezelésében jelenthet előrelépést.