Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.

Kutatások és klinikai tapasztalatok is alátámasztják, hogy az állatasszisztált intervenciók jól alkalmazhatóak a pszichiátria területén is, olyan pszichés zavarok esetén, mint például a depresszió, szorongás, traumák, autizmus spektrumzavar, ADHD vagy akár a skizofrénia

Strukturális kardiológiai intervencióról akkor beszélünk, ha a szív anatómiáját valamilyen perkután beültethető eszközzel módosítjuk. Az ilyen jellegű intervenciók az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül, közülük több is bekerült a szakmai ajánlásokba.

Az autizmus spektrumzavarral (ASD) élő emberek intenzívebben élhetik meg a fájdalmat, mint a neurotipikus személyek – írja a 24.hu.

25 éve a S.E. I.sz. Gyermekklinika adott otthont az első bohócdoktori vizitnek; azóta 15 gyermekkórházban vizitelnek heti rendszerességgel.

Az autizmus spektrum zavar egyre nagyobb gyakorisággal megállapított idegrendszeri fejlődési eltérés. A tünetek jelentős része és az alkalmazkodást nehezítő eltérések felnőttkorban is fennállnak, melyhez számos esetben komorbid pszichiátriai problémák társulhatnak. A személyre szabott támogatás biztosítása rendkívül fontos felnőttkorban is.

Súlyos COVID-szövődmények, stroke, agyi aneurizma és agydaganat – betegségek, melyeket „átlagos módszerekkel” bizonyos esetekben nehéz diagnosztizálni, főleg akkor, ha tünetek sem jelentkeznek. Dr. Vértes András főorvos, a RadiVert MR Diagnosztikai Központ szakmai vezetője kutatások sorával mutatott rá, miért van fontos szerepe az MR-nek.

A Molecular Psychiatry folyóirat számolt be egy vizsgálatról, amely szerint közvetlen kapcsolat bizonyítható a SUV39H2 gén mutációja, hibás működése és az autizmus spektrum betegségek (ASD) kialakulása között.

A Nature-ben megjelent brit tanulmány szerint az idegrendszer fejlődési zavaraival élőknek ritkábban írnak fel vareniklint a dohányzásról való leszokás támogatására, pedig az adatok azt mutatják, hogy a vareniklin hatékonyabb, mint az NRT.

Amerikai kutatók olyan fehérjére bukkantak, amely központi szerepet játszhat a külvilágból érkező ingerekre adott túlérzékeny reakciók kiváltásában, ami különösen az autizmusban szenvedőknél gyakori.