Az utóbbi időben paradigmaváltás történt a nem sebészeti esztétikai kezelések terén: a ráncfeltöltésről a volumenpótlásra tevődött át a hangsúly. Megnőtt az igény a természetes kinézet iránt, így nem a megfiatalítás a cél, hanem a „well aging”.

2024. február 16. szomorú nap a modern kori kardiológia történetében: a szívgyógyászat nagy formátumú művelőjétől és alakítójától, egy igazi úttörőtől, a transzkatéteres aortabillentyű-beültetés megálmodójától, a módszer kidolgozójától, Alain Cribier professzortól kellett elbúcsúznunk.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

A nagy nyelvi modellek és multimodális modellek viselkedése egyértelmű párhuzamokat mutat az emberi viselkedéssel. 

A demencia részben gyakorisága, részben krónikus volta mellett gondozói igénye miatt a XXI. század egyik legjelentősebb betegségcsoportja, „népbetegsége”. Prevalenciája a korral nő, 65 év felett 5 évente megduplázódik: 65 éves korban 1% körüli, 85 év felett 30%. Nőkben minden korcsoportban gyakoribb.

A szerválasztást befolyásolja az alvászavar jellege, valamint a társbetegségek jelenléte is.

Az utóbbi években számos minimál-invazív, nem torakotómiás műbillentyű-beültetési technika látott napvilágot, köztük a transzkatéteres aortabillentyű-beültetés. E módszer rövid és középtávú eredményei rendkívül ígéretesek és szövődményrátája alacsony.

Régóta ismeretes, hogy az aortabillentyű kicserélése a leghatásosabb kezelés (tünetek és panaszok lényeges csökkentése, életben maradási esélynövelés) a kritikusnak nyilvánított aortasztenózis megoldásában. 

A súlyos aortasztenózisban szenvedő betegek számára hosszú időn keresztül az egyetlen invazív terápiás lehetőség a szívsebészeti eljárással történő aortabillentyű beültetés volt.