Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.

A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.

Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban jelent meg a National Taiwan University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a szemek közötti retinavastagság finom különbségei korai és könnyen hozzáférhető biomarkerként szolgálhatnak az enyhe kognitív károsodás és a fizikai gyengeség kombinációjából álló, nagy kockázatú állapot kimutatására.

A HSV1 ellen használt kezelések csökkentik a demencia kockázatát, írja az OTSZ Online.

Egy régi-új molekula, a Hevin nemcsak visszafordítja a kognitív károsodást, de az asztrociták szerepének feltárásában is hasznos lehet, írja az OTSZ Online.

Már a betegek bevonása zajlik az Alzheimer-kór prevenciójának lehetőségét kutató klinikai vizsgálatban.

A kísérleti fázisban levő hatóanyag célpontjai nem az amiloid-béta plakkok, hanem a hippokampusz GABA-receptorai.

Amerikai kutatók állatkísérletekkel bizonyítaniuk, hogy a xenon segíthet a neurodegeneratív betegségek kezelésében, írja a hvg.hu.

A demencia olyan kórállapot, amely közel 60 millió embert érint világszerte, globális előfordulása pedig drasztikusan emelkedik. Az elmúlt időszakban bizonyítást nyert, hogy az ehhez vezető betegség kezdete évtizedekkel megelőzi az első tünetek jelentkezését.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.