A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

Míg a „kemoterápiás érában” az előrehaladott stádiumban felfedezett melanómás betegek mindössze 3 százaléka volt életben öt év elteltével, a modern terápiák megjelenésének nyomán ma már az érintettek fele tartozik ebbe a csoportba – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) melanóma világnapi sajtótájékoztatóján.

A Népszava Szike podcastjében Joó Tamással, az SE EMK docensével, és Lengyel Lívia, MEMT portfólió-igazgatójával beszélgettek.

A krónikus betegségek célratörő és biztonságos kezelése szükséges a beteg és az orvos közös céljaival, együttműködésével – nyilatkozta lapunknak dr. Domboróczki Zsolt, a Magyar Diabetes Társaság Geriátriai Munkacsoportjának elnöke.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.

Egyre nagyobb mértékben érintik elhúzódó fájdalomproblémák a gyermekeket és a fiatal felnőtteket hazánkban.

Szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és a Neurológiai Központ eseményére.

A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Pávics László beszélt.

A PTE Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikáján 2024 szeptemberében nyílt egy tízágyas, családias légkört biztosító részleg.