Az OTSZ Online szerint a tüdőtágulás, a tüdőfibrózis és a COVID-19 következményeinek gyógyításában segíthet az új immunszuppresszió nélküli eljárás.

A tüdő fejlődése és érése komplex folyamat. A respiratorikus panaszok megjelenése és az erőltetett kilégzési másodperctérfogat csökkenése előtt már évtizedekkel korábban jelen lehet a különféle rizikófaktoroknak való kitettség.

A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.

A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A koleszterin újabb fontos szerepére derített fényt az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapjában megjelent közlemény: a molekula a tüdőalveolusok felszínén segíti a légcserét, így pótlása életfontosságú lehet többek között a koraszülöttek légzési funkciójának javításában.

Az akut szívelégtelenség legrégebbi ismert esetét dokumentálták kutatók, akik egy 3500 éves múmia vizsgálatának eredményeiről számoltak be a firenzei nemzetközi egyiptológiai kongresszuson.

A Nature egy tanulmánya szerint a tüdőben is léteznek olyan őssejtek, amelyekből kiindulva regenerálódik a tüdőszövet.

Január 23-án pénteken 16 órakor a fővárosi Szent Gellért Plébánia Szent Sír urnatemetőjében helyezik örök nyugalomra Fabók Józsefet, az egészségügy meghatározó személyiségét.

Csaknem minden tizedik újszülött a 37. terhességi hét előtt jön világra, ami az orvostudomány jelenlegi fejlettségi szintjén is jelentős morbiditási és mortalitási kockázattal társul.

A Legionellaceae baktérium-család első tagja az 1976-os philadelphia-i American Legion összejövetel során kialakult tüdőgyulladás-járvány kórokozójaként került felfedezésre, és magáról az összejövetelről kapta a baktérium család a nevét.