A tüdő fejlődése és érése komplex folyamat. A respiratorikus panaszok megjelenése és az erőltetett kilégzési másodperctérfogat csökkenése előtt már évtizedekkel korábban jelen lehet a különféle rizikófaktoroknak való kitettség.
A kardiovaszkuláris szövődmények elsősorban vaszkulárisak, az érrendszer károsodása nyomán, illetve a véralvadási rendszer túlaktivációja következtében alakulnak ki. A direkt myocardialis eltérések (a myo- vagy pericarditis, ACS, stressz cardiomyopathia) ritkábbak.
A 2019 decemberében kitört járvány első heteitől szembeszökővé vált, hogy elsősorban az idős betegeket érinti fatálisan és gyakoribb elhalálozásuk súlyos tüdőgyulladás következménye.
A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.
A koleszterin újabb fontos szerepére derített fényt az Egyesült Államok tudományos akadémiájának lapjában megjelent közlemény: a molekula a tüdőalveolusok felszínén segíti a légcserét, így pótlása életfontosságú lehet többek között a koraszülöttek légzési funkciójának javításában.
Az akut szívelégtelenség legrégebbi ismert esetét dokumentálták kutatók, akik egy 3500 éves múmia vizsgálatának eredményeiről számoltak be a firenzei nemzetközi egyiptológiai kongresszuson.
Január 23-án pénteken 16 órakor a fővárosi Szent Gellért Plébánia Szent Sír urnatemetőjében helyezik örök nyugalomra Fabók Józsefet, az egészségügy meghatározó személyiségét.
Csaknem minden tizedik újszülött a 37. terhességi hét előtt jön világra, ami az orvostudomány jelenlegi fejlettségi szintjén is jelentős morbiditási és mortalitási kockázattal társul.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?