Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.

A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.

A kitettség forrásainak csökkentése érdekében jobb tesztelésre, biztonságosabb alternatívákra, valamint az elektronikus hulladékok újrahasznosításából származó fogyasztási cikkek – különösen az élelmiszerekkel érintkező termékek – betiltására lenne szükség.

A hagyományos gluténmentes snackeknél több rostot és fehérjét tartalmaz az a növényi alapú gluténmentes keksz, melyet az SE Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszéke fejlesztett ki.

A Nutrients folyóiratban jelent meg spanyol kutatók cikke, amelyben különböző étrendek hatását vizsgálták a korábban nem-alkoholos zsírmáj betegségnek, újabban metabolikus diszfunkcióval összefüggő szteatózisos májbetegségnek (MASLD) nevezett, a világ népességének közel egyharmadát érintő állapot kezelésében.

Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.

A Nature Medicine folyóiratban március 24-én jelent meg az Université de Montréal kutatóinak cikke, amelyben azt vizsgálták, hogy a nyolc táplálkozási minta hosszú távú követése és az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF; ultra-processed foods) fogyasztása milyen összefüggést mutat az egészséges öregedéssel.

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.