Az Egészségügyi Minisztérium leendő vezetője egy olyan koherens, szakmailag felépített, és valódi rendszerelméleti gondolkodást tükröző víziót vázolt fel miniszterjelölti meghallgatásán, amely a magyar politikában ma még inkább kivétel, mint szabály.
A krónikus gondozási modell alkalmazása, az ennek elvére alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.
A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár fogyott, a rendszer hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.
Többek között Bodoky György onkológus és Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is kitüntetést vehetett át az állami ünnep alkalmából Pintér Sándor belügyminisztertől csütörtökön.
A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.
Jelenleg a Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR) lenne a legolcsóbb, legnagyobb hatású és leggyorsabb eredményt hozó beavatkozás az egészségügyben, ám bevezetése pénz híján akadozik – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol még a PM államtitkára is elismerte: ráférnének az egészségügyre a többletforrások.
Szomorú, hirtelen ötletek és kapkodás mentén történik a magyar egészségügy működőképességének fenntartása – nyilatkozta lapunknak Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.