Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.
Az aktív korúak számára tb-alapon nem lehet biztosítani a megfelelő egészségügyi szolgáltatásokat – mondja az egykori SZDSZ-es gazdasági miniszter a hvg360-nak.
Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.
Nem ismert a kormány stratégiája, víziója azokkal a társadalmi rétegekkel kapcsolatban, amelyek nem tudják majd fizetni saját egészségügyi és szociális ellátásukat, ezért nehezen tervezhető a jövő nemcsak az állami, de a magánszektor szereplői számára is.
A napi politikától független, nemzeti konszenzusra épülő reformstratégia kidolgozását javasolják a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ). Az ágazat GDP-arányos részesedésének növelése mellett helyet kell kapnia a kiegészítő biztosításoknak, az ellátás minőségének mérése mellett.
Bár van lehetőség az orvosok értékelésére a magánegészségügyben, ez inkább arról szól, hogy a beteg hogyan érezte magát az ellátás során, semmint az orvosi munka eredményességéről és minőségéről.