A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.

Az Amszterdami Egyetem kutatói kimutatták, hogy a második terhesség is egyedülálló módon formálja a női agy szerkezetét, írja a hvg.hu. 

Az európai uniós forrásból támogatott projekt célja a hazai idegtudományi kutatások és a klinikai gyakorlat összehangolása volt.

A mikrogravitáció hatására az agy jelentősen felfelé és hátrafelé mozdul el, illetve deformálódik a koponyán belül, írja a hvg.hu.

A Ca2+ BioLuminescence Activity Monitor (CaBLAM) nevű eszköz képes egyetlen neuron aktivitását, sőt annak sejtrészleteit is folyamatosan rögzíteni, akár öt órán keresztül, ami új lehetőségeket nyit a komplex viselkedés és a tanulási folyamatok vizsgálatában.

Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói tárták fel, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet.

A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósokat is bevonva vizsgálják az SZTE szakemberei, hogyan alkalmazkodik az asztronauták agya a világűrhöz.

Hogyan alakul át az idegsejtek aktivitásmintázata térbeli-kontextuális tanulás és a környezethez történő alkalmazkodás során a hippokampuszban?

A Wigner központ kutatói írtak le azt az újfajta, AI-alapú látórendszer-modellt, ami a gépi látási rendszereket is megbízhatóbbá teheti.