Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Brazil és új-zélandi kutatók szerint egy speciális agyi terület más módon is hat a szervezetre, mint azt eddig gondolták, jelzi a hvg.hu.

Nemcsak az autizmus, hanem a csoportok tagjai közötti dinamika megismerésében is új eredmények születhetnek az új, mesterséges intelligenciát alkalmazó módszer alkalmazásával.

Jelentős szakmai és technológiai fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a debreceni Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikán.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

A menopauza nemcsak szomatikus tünetegyüttes, hanem az agyi struktúrát és a kognitív funkciókat is érintő neurológiai folyamat, írja a hvg.hu.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

Egy szakirodalmi áttekintés újabb bizonyítékokkal szolgált a mikrobiom-bél-agy tengely és a kognitív károsodás közötti összefüggésekre.