A Hírklikk szerint újabb rés van az állampolgárok egészségügyi információs önrendelkezési jogát biztosítani hivatott védelmi pajzson.

Az elmúlt 6 hónapban ötből négy ember vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást, miközben a válaszadók több mint harmada 50 és 100 ezer forint közötti összeget költött e célra.

Az Európai Adatvédelmi Testület szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a  nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez.

Fésüs Lászlót, az MTA rendes tagját, a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet professor emeritusát az mta.hu kérdezte.

Sokan úgy vélik, hogy a betegek aláírását igénylő orvosi papírokat nem lehet digitalizálni, mert az elektronikus dokumentumok nem hitelesek.

A jogszabályok kodifikációja meglehetősen rosszul sikerült a döntéshozó részéről, a szabályozás nem koherens, ezáltal rendkívül nehezen értelmezhetők a szabályok – mondta a MedicalOnline-nak az orvos-jogász.

Miként szolgálhatja a digitalizáció, az adatok felhasználása a betegbiztonságot? És vajon mit igényelnek és mennyit tudnak minderről a páciensek? Többek között ezekre a kérdésekre is keresték a választ az IME XI. Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferenciáján.

Az Európai Bizottság egy európai egészségügyi adattér (EHDS) elnevezésű digitális rendszer létrehozására tett javaslatot.

Hozzájárulás nélkül, hatalmi erővel veszik el az egészségügyi adatainkat – mondta a Hírklikknek nyilatkozva Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő.

A szolgáltatók csaknem fele úgy véli, hogy orvosaik nincsenek teljesen tisztában azzal, miként biztosítható a páciensi adatok védelme, de 67%-uk azon a véleményen van, hogy az egészségügyi szektor fejlődéséhez fontos még több személyes adat begyűjtése.