Az őszi és téli időszakban a koronavírus, az influenza és az RSV egyszerre támadhat, ami az idős és krónikus betegek mellett a csecsemőkre is komoly kockázatot jelenthet.

A gyermekek és serdülők körében a szerzett orrdugulás hátterében a leggyakrabban allergiás rhinitis áll, míg a veleszületett orrdugulás leggyakrabban jelentett oka az ajak- és szájpadhasadék.

A gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatóanyagok jelentős része a ciklooxigenáz enzimek nem-szelektív vagy szelektív gátlása révén fejti ki a hatását; mindez azonban előre jelezhető típusú mellékhatások rizikójával társul.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A stroke-vizsgálatok a trendet figyelmen kívül hagyva rendszerint nem vagy csak csekély számban randomizáltak idős személyeket, ezért a rájuk vonatkozó adatok hiányosak.

A kalcitonin gén-rokon peptid (CGRP) receptor-antagonista rimegepántnak a migrén akut kezelésében mutatott hatásossága és biztonságossága bizonyított. Nemrégiben a migrénes rohamok prevenciójának céljából alkalmazott rimegepánt hatásosságát és biztonságosságát vették górcső alá.

A mozgásszervi betegségek lefőbb tünete, amivel a betegek orvoshoz fordulnak, a fájdalom. A leggyakoribb mozgásszervi fájdalom a derékfájás, de az ízületi gyulladás és az arthrosis okozta mozgáskorlátozottság is fájdalommal jár. (1)

A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az egész világon az egészségügyi ellátórendszerekhez való hozzáférhetőséget, a megszokott betegutakat, a kezelési és a diagnosztikus lehetőségeket. Mindezen túl az otthonukban megfigyelt koronavírus-fertőzött betegek ellátásával kapcsolatos teendők is új ismereteket igényeltek.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.