A rivaroxabánnal történő orális kezelés a betegek által jelentett kezelési elégedettség javulásához vezetett, összehasonlítva az LMWH kezeléssel, különösen az antikoaguláns kezeléshez köthető betegségteher csökkentése terén. Ennek eredményeként kevesebb beteg kezdeményezte a kezelés leállítását a rivaroxabán csoportban.

Új terápiás lehetőségek alkalmazását teheti lehetővé a kóros érképződés kezelésében a Debreceni Egyetem szakembereinek kutatási eredménye.

A hiperszenzitív pneumonitisz (HP) egy immunmediált interstitialis tüdőbetegség (ILD), amelyet szenzitizált egyénekben különféle inhalációs antigének váltanak ki. A HP diagnózisára és kezelésére vonatkozó ajánlás a 2007-ben megjelent német irányelveket váltja fel.

A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

A koraszülöttek és a kólikás panaszokkal küzdő csecsemők cumisüveges táplálásában egyaránt előnyöket kínálnak – a hagyományos cumisüvegekhez képest – egyenletes tejáramlást és magasabb oxigénszaturációs értékeket kínáló ventiláló cumisüvegek.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán.

2024 novemberében Magyarországon először vált lehetővé, hogy két vidéki gyógyközpontban – a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdőben, valamint a PTE Klinikai Központ Harkányi Termál Rehabilitációs Kórházban – célzott rehabilitációs kezelést kapjanak a spinális izomatrófiával (SMA) élő felnőtt betegek. A program állami finanszírozású, és áttörést jelent a ritka betegségben érintettek életminőségének javításában.

Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.

Az epilepszia komplex gondozása számunkra szerencsére mindennapos gyakorlat. Egy komplex teamben dolgozunk, amelynek tagjai a neurológusok mellett gyógypedagógusok, pszichológusok és neuropszichológusok. Közhelyszámba megy az a maimonidészi mondás, hogy mi nem a betegséget, hanem a beteget kezeljük, aki szenved tőle. Mégis fontos kiemelni, különösen egy olyan komplex, a fejlődésre, és ezen belül a személyiségfejlődésre ható betegség esetén, mint az epilepszia.