Az ápolók és szakdolgozók mindennapjai ma a hazai egészségügyi rendszer nyomorúságának lenyomatai, írja Rozsos Erzsébet a Népszavában.

Az ellátás során gyakran találkozhatunk olyan betegekkel, akik a jól ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le valamilyen okból a dohányzásról. Bár továbbra is a hagyományos cigaretta a legelterjedtebb, ezzel párhuzamosan egyre népszerűbbé válnak az alternatív, dohány- és/vagy nikotintartalmú termékek. Ebben a környezetben az egészségügyi tanácsadásban egyre fontosabb kérdés, hogy ezek az alternatívák valóban mérséklik-e a toxikus anyagoknak való kitettséget, és hogy a vonatkozó bizonyítékok miként kommunikálhatók felelősen az érintettek felé.

Az MI-re és big datára épülő kutatások pontosabb diagnosztikai és elemzési megoldásokat kínálnak, miközben az adatok védelme kritikus kérdéssé vált.

Az intelligens sebkötözők egyetlen, egyszerűen előállítható és jól skálázható rendszerben gyárthatók, és egyszerre képesek a seb állapotának valós idejű monitorozására, valamint a sebgyógyulást elősegítő hatóanyagok célzott leadására.

Fejér megye Harci Csigák nevű csapata nyerte a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 14. országos szakmai vetélkedőjének döntőjét.

A vape-zés nem csupán egy ártalmatlan trend, hanem egy súlyos, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi krízis előszobája lehet.

A hatalom és a hozzá lojális szereplők egy része nyílt vagy burkolt módon fordult szembe saját hivatásának közösségével és sokszor a hivatás alapelveivel, írja közösségi oldalán az orvosi kamara.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].