A jövőben hét regionális irodába sorolva, közel száz beteg-, ellátott- és gyermekjogi képviselő igyekszik segíteni a rászorulóknak. Munkájukat etikai, szakmai protokoll segítségével egységesítik.
Míg korábban az orvosi tevékenység szerves részét képezte az együttérzés, mára inkább a hatásos gyógyszeres kezelés és műszeres beavatkozások a jellemzők, miközben fennáll a lehetősége annak, hogy a beteg érdeke helyett az orvos inkább iparvállalatok és intézmények érdekeit képviselje. A többi közt erről beszélt Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az ombudsman idei egészségügyi projektjét záró konferencián.
Amellett, hogy egykori páciensek esetenként csak drágán juthatnak hozzá saját személyes adataikhoz, egyes intézmények megszűnését követően olykor az is kideríthetetlen ma már, hogy hol és ki tárolja a kezelésükről, vizsgálataikról szóló információkat – ha megvannak még egyáltalán. Megoldást sok szempontból az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ létrehozása jelenthet.
Kötelességet és lehetőséget egyaránt jelentenek az egészségügyben keletkezett adatok, amelyek védelmének szükségességét ma már talán senki nem vitatja. Mainál hatékonyabb felhasználásukat azonban nem kevesen szorgalmazzák azzal, hogy ezeket az információkat az ágazat fejlődésének szolgálatába is állíthatnák. De vajon léteznek, létezhetnek-e olyan helyzetek, amelyekben az egyének egészségügyi adatainak védelmét megelőzheti a közösség vélt vagy valós érdeke?
Az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozó szigorú szabályokról és azok gyakorlati felhasználhatóságáról rendez konferenciát a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület április 28-án.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?