A kutatás feltárja azt is, hogy az agysejtekben található PINK1 fehérje milyen szerepet játszhat a Parkinson-kór kialakulásában, valamint lehetséges magyarázatot kínál arra, hogy a Parkinson-kór miért sokkal gyakoribb a férfiak körében.

Egy vizsgálati vakcina képes „betanítani” a T-sejteket a KRAS-mutációk felismerésére, közli az OTSZ Online. 

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is, állapították meg olasz kutatók.

Egy belga kutatócsoport olyan új molekuláris mechanizmust fedezett fel, mely több autoimmun és gyulladásos betegség hátterében állhat, írja a PharmaOnline.

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből.

A többféle támadáspontú célzott biológiai terápiák közül elsőként alkalmazottak, ezáltal pedig messze a legtöbb terápiás tapasztalatot is a TNF-alfa gátló (tumor nekrózis faktor) terápiák adják

Egy, a Nature Communications-ben megjelent tanulmány szerint: ha a magzat hepatitis B vírus fertőzésnek van kitéve, immunrendszere jobban fejlődik, s jobban ellen tud állni a bakteriális fertőzéseknek.

A citokinek kifejeződésének, termelődésének és funkcionális aktivitásának szabályozása új típusú, hatékonyabb és kevesebb mellékhatással rendelkező terápiás stratégiák kifejlesztését teheti lehetővé.

A gyógyító gyakorlatban is nagy a hozadéka a kutatásaiknak, derül ki abból, ahogyan két magyar tudós magyarázza, méltatja az idei kémiai Nobel-díjasok eredményeit.

A gyulladásos bélbetegségek lefolyása a terhesség során megjósolhatatlan. Az aktív gyulladás kezelésében szükség lehet a tumornekrózis-faktor gátlására biologikumokkal. Hogyan hatnak ezek az IgG-típusú antitestek az embrió fejlődő immunrendszerére?