A kutatók felfedezése hosszú távon a kóros állapotok – például gyulladások vagy daganatok – célzottabb kezelését is megalapozhatja.

Az ALS kialakulásának hátterét vizsgáló szegedi kutatóknak sikerült azonosítaniuk egy lehetséges terápiás beavatkozási pontot.

A Debreceni Egyetem kutatója, Szántó Magdolna sikeresen szerepelt a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjának pályázatán.

Módosított piroptotikus vezikulumok beültetésével akadályozható meg az agresszív tumorok kiújulása, írja az OTSZ Online.

Olyan, a szkizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését.

Új laboratóriumi módszert fejlesztettek, amelynek segítségével az orvosok mostantól gyorsabban diagnosztizálhatják azokat a betegeket, akiknél immunrendszeri genetikai rendellenesség gyanúja merül fel, és akik állapotát, ritka betegségét esetleg évek óta nem sikerült pontosan meghatározni.

A daganatterápiával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről számolt be Szöőr Árpád, a DE adjunktusa az Oszakai Világkiállításon.

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

Az Y-kromoszóma elvesztése férfiaknál agresszívebbé teheti a rákos sejteket, ez „fertőző” módon terjedhet a daganaton belül, írja az Index.

Az lncRNS-ek nemcsak a terápiás, hanem a korai, noninvazív diagnosztikai módszerek fejlesztésében is ígéretes megközelítést jelenthetnek.