Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító megvalósítása is körvonalazódik.

Január elseje óta az extrémsportolás közben szerzett sérülések ellátását nem finanszírozza az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). A biztosítók a piaci űr láttán mozgolódnak: nemcsak az extrémsportok hódolói, hanem kórházak is biztosíthatják magukat arra az esetre, ha különösen veszélyes sporttevékenység során sérülést szenvedett beteget kell kezelniük. Egy sportbiztosító egyesület megvalósítása is körvonalazódik.   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításának eredményeképpen az év eleje óta a különösen veszélyes sportot űző személyekre nem terjednek ki a kötelező egészségbiztosítás ingyenes egészségügyi szolgáltatásai. A jogszabály tucatnyi sportágat sorolt e kategóriába: a vízisízést, jetskit, vadvízi evezést, hegy- és sziklamászást egy bizonyos nehézségi foktól, a magashegyi expedíciót, barlangászatot, bázisugrást és mélybe ugrást (bungee jumping), a falmászást, roncsautó- (autocrash) sportot és ralit, a hőlégballonozást, félkezes- és nyílt tengeri vitorlázást, valamint a sárkányrepülést, ejtőernyőzést, paplanernyőzést, műrepülést.   A jogszabályalkotók mindezt azzal indokolták, hogy a különösen veszélyes sportot űzők önként és tudatosan teszik ki magukat az átlagosnál nagyobb kockázatnak. Ezért az extrémsport-tevékenység közben balesetet szenvedőknek – a sürgősségi ellátás kivételével –, fizetniük kell az orvosi ellátásért; térítésköteles szolgáltatás a háziorvosi, a fogászati, a járóbetegszakellátás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, valamint az orvosi rehabilitáció és a betegszállítás. Sőt a törvénymódosítás értelmében az érintetteknek a gyógyuláshoz szükséges gyógyszerekért is teljes árat kell leróniuk.     Állami gondoskodás helyett   Arra lehetett számítani, hogy valamennyi biztosítótársaság speciális biztosítási konstrukciókkal lép majd színre. Ezzel szemben elsőként és eddig egyedüliként a Generali- Providencia Biztosító Zrt. dobott piacra olyan terméket, amely garantálja, hogy a velük szerződött extrémsportoló balesete esetén „ingyenes” egészségügyi szolgáltatáshoz jut. Papp-Váry Borbála, a biztosítócég kommunikációs vezetője azt mondja, társaságuknál június 1-je óta köthetnek az extrémsportokat választók baleset-biztosítást, amelyet kifejezetten a megszűnt állami gondoskodás helyett fejlesztettek ki.A Generali új szolgáltatása a rendszeres és az alkalomszerűen űzött extrémsportok esetére is köthető, napi, éves, valamint egyéni és csoportos biztosításokat nyújtanak. Az „éves bérlet” egyszeri 15–20 ezer forintért megvehető, a napi biztosítás ára 750–1000 forint. A biztosítási díj összege attól függ – tájékoztatott Schaub Erika egészség- és baleset-biztosítási csoportvezető –, hogy az úgynevezett alap- vagy extracsomagot veszi-e meg a biztosított. Az alapcsomag 8 millió, az extra 15 millió forintig állja az orvosi költségeket. Ezek a főbiztosítások kiterjednek a világ bármely országában űzött, a törvény által különösen veszélyesnek nevezett tevékenység közben bekövetkezett balesetek magyarországi ellátására. Az új szolgáltatási csomag biztosítja a sportolónak a hazai kötelező egészségbiztosítás keretében történő járóbeteg-szakellátást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást, és lényeges eleme, hogy orvosi rehabilitációt, szájsebészeti ellátást, valamint betegszállítást is garantál. Az úgynevezett főbiztosítások mellé külön biztosítási díj ellenében kiegészítő biztosítás is köthető. Ezek a biztosítottnak a gyógyszer-, és gyógyászati segédeszközártámogatását is lehetővé teszik, valamint rokkantsági és halálesetre is szólnak.   A Generali termékét eddig több százan, többnyire ejtőernyősök, raliversenyzők és jetskizők vásárolták meg. Legtöbbjük éves bérletet váltott, a napi biztosítást általában egy-egy rendezvény idejére kötik. Káreseményt azonban eddig nem jelentettek.    Éves bérlet, napidíj, sportbiztosítás    Vannak olyan biztosítások, amelyek nem a jogszabály módosítása miatt jöttek létre, de részben fedezik az extrémsportbalesetek ellátásához szükséges kiadásokat. Ilyen például az Uniqa Biztosító Gyöngyhalász fantázianevű búvár- és utasbiztosítás terméke. A speciális biztosítás egy éve kapható, jelenleg 300 élő szerződése van az Uniqának – nyilatkozta Salz Gabriella sajtóreferens. Ez a biztosítás a hazai merülések utáni keszonkezelést is vállalja. A terméket a biztosító a Magyar Búvár Szakszövetség szakmai iránymutatásával alkotta meg. Köthető éves bérlet, valamint napidíjas biztosítás is. Balesetből eredő sürgősségi orvosi kezelésre a fedezet értékhatára 3 millió, 10 millió és 25 millió forintnyi biztosítási összeg. Bodor Máté termékfejlesztő azt mondja, ilyen biztosítási szerződést köthet bárki, de búvárbaleset során a biztosító csak búvároknak térít, kalandoroknak nem.   Az Allianz Hungáriának van olyan utasbiztosítása, amelyben baleseti és betegségi biztosítás is szerepel. Az extrémsportolóknak azonban csak igen szűk köre igényelheti: a búvárok, a jetskizők, vagy azok, akik a bungee és/vagy a rocky jumpingnak hódolnak. Az autó- és motorsportok, a barlangászat, a hegymászás, a sárkányrepülőzés kedvtelőit kizárták a biztosítottak köréből – közölte a Medical Tribune-nel az Allianz Hungária sajtóosztálya.   Önálló sportbiztosító egyesület létrehozását tervezi a Sportkórház. Dr. Berkes István főigazgató szerint a sportbiztosító vagy a kiegészítő sportbiztosítás létrehozása régóta időszerű. A sportolók ugyanis másokhoz hasonlóan fizetnek társadalombiztosítást, de esetükben az átlagosnál magasabb szakmai szintű igények, így egészségügyi szolgáltatások is vannak, amelyeket az OEP nem támogat. A sportbiztosító, amely az extrémsportot űzőknek is nyújtana szolgáltatásokat, ezt a hiányt pótolná. Az érintett szakmai szervezetek, klubok, egyesületek, valamint a szaktárca és a biztosítási piac szereplőinek a bevonásával már zajlanak a tárgyalások a speciális biztosító egyesület létrehozásáról.   Adatok híján   Dr. Martos Mihály, az Országos Sportegészségügyi Hálózat területi igazgatója azt mondja, a törvénymódosítás életbe lépése óta nem kezeltek olyan beteget, aki különösen veszélyes sporttevékenység közben szenvedett sérülést. Ha mégis extrémsportbaleset elszenvedője kér náluk ellátást, akkor – mint bárki más esetében, akinek nincs érvényes társadalombiztosítása – számlaadással rendezhető az ellátás költsége. Vagy a sportoló, vagy az egyesület egyenlíti ki a számlát.    Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI) sem kezeltek az elmúlt nyolc hónapban olyan beteget, akit extrémnek minősített sportolás közben ért volna baleset – nyilatkozta lapunknak dr. Szita János orvos-igazgató. Olyan betegük azonban volt, akit külföldi balesetét követően, kint láttak el elsődlegesen, majd onnan szállították a baleseti intézetbe. Az intézet azonban felkészült a primér „extrém” esetekre. A Generali-Providencia ugyanis nemcsak a veszélyes sportok hódolóinak nyújt szolgáltatást, hanem ellátó intézményeknek is. Az OBSI és a Generali-Providencia szerződésének értelmében a biztosító finanszírozza azoknak az extrémsportolóknak az ellátását, akik náluk kötöttek biztosítást. Így nem kell az OBSI-nak attól tartania, hogy kifizetetlen marad a számla. Sőt, a kezelés költségeinek csaknem másfélszeresét állja a biztosító. A cég hasonló konstrukcióról több kórházzal is tárgyal, egyelőre azonban, ha biztosítottjuk nem az OBSI-ban, hanem más ellátó intézménynél igényli az egészségügyi szolgáltatást, a költségszámlát előbb a beteg kapja meg, és azt egyenlíti majd ki a biztosító.   Lapunk szerette volna megtudni: képes-e az OEP ellenőrizni, hogy például egy-egy végtagtörés, amelynek ellátásáért pénzt hív le egy-egy intézmény, az extrémsport- tevékenység következtében történt-e. Kíváncsiak voltunk arra is, léteznek-e számítások arra nézve, hogy az extrémsportbalesetek ellátása évente mennyibe kerül Magyarországon. Van-e becsült érték? Az OEP sajtóosztálya lapzártánkig nem tudott választ adni kérdéseinkre. Arra sincs egzakt adatsor, hány extrémsportoló van Magyarországon, így azt sem tudni, mennyi embert érint a jogszabály. Becslések szerint több tízezret. Ám tény, hogy az extrémsportok többségének kedvelői nem itthon, hanem külföldön hódolnak szenvedélyüknek.     Látásélesség-romlás mélybe ugrástól   Egy negatív anamnézisű, 25 éves nő egy mélybe ugrás alkalmával 46 méterről vetette le magát. Földet éréskor rögtön észlelte, hogy bal szemére rosszabbul lát. Fájdalmat nem érzett, egyéb tünete sem volt, de látóterében centrálisan jelentős látótérkiesés (scotoma) mutatkozott. A szemész ép maculát és ereket talált a jobb szemfenéken (A. kép, nyílhegy), a bal szemen azonban erős bevérzést észlelt (B. kép, nyíl). A látásélesség 20/400-nak bizonyult a bal szemmel, ha a beteg a fejmozgással rásegített – azaz perifériás látóterét használta –, míg a jobb szemmel 20/20-as éleslátást rögzítettek. A diagnózis a Valsalvaretinopathia egy sajátos formája, amely a fejjel előre ugráskor a felsőtest vénáiban hirtelen megemelkedő nyomás miatt alakul ki. Ez a jelenség gyakori a bungee jumping során. A nőt megoperálták, a vért eltávolították, a műtét után egy héttel látásélessége bal szemével 20/25-re javult és ott stabilizálódott.   MEDICAL TRIBUNE

Januártól büntetnek  Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) megkezdte az áprilisi gyógyszerrendelésekről szóló kimutatások postázását, melyből kiderül, hogy az orvosi recept alapján kiváltott gyógyszerek után mennyi társadalombiztosítási támogatást fizetett az állam, s az miként aránylik az országos átlaghoz. A tervek szerint az ettől való eltérést 2008. január elsejétől szankcionálnák a 2007. utolsó negyedévében kiállított és kiváltott vények alapján. A büntetés a háziorvosokat közvetlenül sújtaná, a rendelőkben vagy kórházakban dolgozó szakorvosok esetén az intézményt büntethetik majd finanszírozásuk 1–10 százalékának megvonásával. Mivel a szankcionálás a felírt támogatás mértéke alapján történik, a fix támogatású ATC csoporton (azonos hatóanyag illetve terápiás hatás) belül a szankcionálás szempontjából közömbös a gyógyszer térítési díja, a büntetésnek tehát semmi köze a (jelenleg még hivatalos formában mindeddig nem létező) különféle, illetve az OEP honlapon található receptíró szoftverek ajánlásaihoz. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által június 28-án tartott tájékoztatón a szakemberek és a gyártók képviselői egyetértettek abban, hogy a rendelet súlyosan sérti a betegek és az orvosok alkotmányos jogait. Medical Tribune  Döntés az ügyeletről  Az Országgyűlés döntése értelmében júliustól az ügyelet minősítésétől függően az orvosok és az ápolók a normál óradíjnak legalább 70-90 százalékát kapják. A jelenlegi heti 48 óra munkaidő megmarad, de 12 óra helyett 24 óra lesz az önként vállalható túlmunka mértéke, amely fél év alatt átlagban nem haladhatja meg a heti 12 órát. Népszava  Haladék az új igazolványra Haladékot kapnak a közgyógyellátási igazolványok megújítására a betegek és a hivatalok. Az Országgyűlés döntése következtében októberig még használhatják régi közgyógyigazolványukat azok, akik már kérték, de még nem kapták kézhez az új okmányt. A jegyzők az érintetteknek igazolást adnak arról, hogy jogosultságuk elbírálása még tart. A recept beváltásánál a régi igazolvány mellett a jegyző igazolását is be kell mutatniuk a patikában a betegeknek. Népszabadság  Leépítés vagy bővítés? Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 1,2 milliárdos adósságot halmozott fel. A szervezet működését átvilágító cég szerint a pénzügyi stabilitás megteremtéséhez a dolgozók negyedét-felét el kellene bocsátani, valamint csökkenteni kellene a mentőautók számát. Győrfi Pál, a szolgálat szóvivője szerint „ha van ilyen javaslat, azt képtelenség megvalósítani”. A 6800 szakemberrel, 760 mentőautóval üzemelő szolgálatot fejleszteni kell, és erre az OMSZ ígéretet is kapott a minisztériumtól, amely határozottan cáfolta a szolgálat esetleges csonkítását. Magyar Hírlap  Júliusban már működhet a gammakés  Egyelőre még hiányoznak az engedélyek, július közepén vagy végén azonban már fogadhatja a betegeket a nemrégiben átadott debreceni gammakéscentrum. Európában 30, a világban 250 ilyen sugársebészeti központ működik. A beruházás egymilliárd forintba került. A külső tőke bevonásával megvalósult központ a megtérülés érdekében külföldről is fogad majd betegeket. A magyar pácienseknek nem kell térítési díjat fizetniük. Magyar Nemzet  Levél a miniszterelnöknek  Levélben jelezték az adósságspirálba került kórházak súlyos problémáját az ágazat szakmai szervezetei Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Horváth Ágnes egészségügyi miniszternek. Golub Iván, a Kórházszövetség korábbi elnöke elmondta, a néhány éve bevezetett, majd tavaly júliusban szigorított teljesítményvolumen-korlát (tvk) miatt csak az elmúlt egy évben 15-20 százalékos forrásvesztést szenvedtek az intézmények. A szövetség májusi felméréséből kiderült, hogy a kórházak 59 százaléka jelentős adóssággal küzd, amelyet nem old meg az sem, hogy júliustól tízezer forinttal növelik az eddigi 136 ezer forintos gyógyítási alapdíjat. Legrosszabb helyzetben azok az intézmények vannak, amelyek már nem tudják tovább küldeni a beteget. Falus Ferenc országos tiszti főorvos szerint a központi kórházi ágynyilvántartó bázisán lehetne rendbe tenni a kórházak területi ellátási kötelezettségét és ügyeleti rendjét. Úgy látja, minden régióban és valamennyi orvosi szakmában össze kellene állítani ezt az adatbázist, annak ismeretében tudnák a mentők, az orvosok, hová szállíthatják a sürgős ellátásra szoruló beteget. A finanszírozást szerinte úgy kellene megváltoztatni, hogy vagy a beteg „vinné magával” a gyógyítására fordítható pénzt, vagy közvetlenül a kórházi osztály kapná meg a többletteljesítmény- lehetőséget.Magyar Hírlap/Világgazdaság Visszavont megbízás Június 15-én visszavonták dr. Szita János, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) megbízott főigazgatója megbízását, s felmondanak az OBSI 115 orvosának és szakápolójának. Bár az Egészségügyi Minisztérium korábban úgy döntött, hogy a reform részeként az intézményt összevonják a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórházzal, a minisztérium és a főváros vezetése egyelőre nem tudott megállapodni az átadás részleteiről. A tervek szerint a súlyos anyagi helyzetben lévő baleseti intézetbe költözne a Péterfy kórház traumatológiai osztálya, ami egyben a Semmelweis Egyetem traumatológiai tanszéke is. Az intézmény Központi Baleseti Intézet néven az eddigi 4 helyett heti 7 napon nyújtana éjjel-nappali baleseti sebészeti ellátást. Medical Tribune Váltás az Egyetemi Klinikák Szövetségének élén Prof. dr. Kovács L. Gábor akadémikust, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Koordinációs Központjának elnökét választották az Egyetemi Klinikák Szövetségének (EKSZ) új elnökévé. A professzor a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának és Egészségtudományi Karának intézetvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elnökként a többi közt azt szeretné elérni, hogy az EKSZ meghatározó szerepet vállalhasson az orvostudományi és egészségtudományi felsőoktatást, a kutatás-fejlesztési tevékenységet, az európai uniós fejlesztési programokat, a klinikai betegellátást és finanszírozást érintő kérdésekben. Medical Tribune  Alkotmányos a védőoltás  Alkotmányellenes, hogy a kötelező védőoltás ellen mentesítési kérelmet benyújtóknak nincs lehetőségük arra, hogy a beadványukat megtagadó döntéssel szemben jogorvoslattal éljenek – határozott az Alkotmánybíróság (AB). A testület szerint a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan indokolttá teszi az életkorhoz kötött védőoltásokat. Ugyanakkor alkotmányellenesnek találták az egészségügyi törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint a védőoltást elrendelő határozat – jogorvoslatra tekintet nélkül – azonnal végrehajtható. Az AB emiatt felszólította az Országgyűlést, hogy tegyen eleget e hiányosságból adódó jogalkotási feladatának 2008. március 31-ig.  Medical Tribune  Évente hétezer, droggal kapcsolatos eljárás indul  Évente mintegy hétezer ember ellen indul eljárás tiltott szerrel való visszaélés miatt Magyarországon. Erről Bencze József országos rendőrfőkapitány beszélt a Drogellenes Világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A rendőrség 14 éve működteti az úgynevezett DADA programot, amelynek keretében már 60 ezer gyermekhez jutottak el kollégái országszerte, hogy osztályfőnöki óra keretében tartsanak drogprevenciós előadást a fiataloknak. Magyarország nemsokára belép a schengeni övezetbe, ami nagyobb kockázatot jelent az országba bejutó drog tekintetében. Mivel a rendőrség és a határőrség integrációjáról szóló törvénymódosítást a parlament elfogadta, január 1-jétől modern és egységes szervezet gondoskodik majd arról, hogy a nyílt határokkal járó biztonsági hiányt ellensúlyozza. MTI  Népszavazás egészségügyi kérdésekben  Hitelesítette az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP több népszavazási kezdeményezése ügyében. A testület legutóbbi ülésén a vizitdíjra és a kórházi napidíjra, valamint a képzési részhozzájárulásra vonatkozó kérdés ügyében döntött. (A témával kapcsolatos összeállításunkat lásd a Medical Tribune 2007. június 21-i számában.) A testület kizárólag a törvényesség és az alkotmányos rend mindenek felett való tisztelete miatt vette tudomásul az Alkotmánybíróság jogértelmezéseit – közölte Szigeti Péter, az OVB elnöke. Alkotmányjogilag továbbra is elutasítják, hogy a népszavazás jogintézményének kiterjesztő értelmezésével szűkítsék a parlamentáris kormányzás mozgásterét a költségvetési gazdálkodás területén. Ennek végső mérlegelési jogát és felelősségét azonban az Országos Választási Bizottság eddig sem kívánta és ezután sem fogja az Alkotmánybíróságtól elvitatni. A termőföldről, a kórház-privatizációról és a gyógyszerforgalmazásról szóló kezdeményezéseket már korábban jóváhagyta az OVB. Világgazdaság  Új rektor, új elnök  Prof. dr. Gábriel Róbert lett a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora, akinek mandátuma három évre szól. Programjában az intézmény korszerű szervezeti és gazdálkodási modelljének kialakítását, magasan kvalifikált munkaerő- utánpótlási rendszer létrehozását, s egyebek mellett a PTE, valamint a környező városok kisebb felsőoktatási intézményei kapcsolatának szorosabbra fűzését is célul tűzte. Medical Tribune  Szájzárlat  Előzetes kontroll után tarthattak csak előadást a Nemzeti Fejlesztési Tervről az Egészségügyi Minisztérium szakértői – derült ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter egyik leveléből, amelyet valamennyi, a minisztérium felügyelete alatt álló intézet vezetője megkapott. Ebben a szaktárca vezetője a fejlesztési terv előkészítői közé sorolja azokat a szakértőket is, akik a nemzeti rákellenes vagy gyerekgyógyászati programot kidolgozták. A miniszter felszólította a főigazgatókat: küldjék meg a tárcának, hogy az általuk vezetett „intézmény belső (közalkalmazottak, köztisztviselők) és külső (szakértők, tanácsadók) munkatársai közül ki vett részt a fent említett nemzeti, illetve uniós programok kidolgozásában”. Emellett az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészségügyet érintő fejlesztéseiről szóló előadásokat írásban kell engedélyeztetni Gál Ilona közigazgatási szakállamtitkárnál, és ehhez csatolni kell az előadás vázlatát, illetve a diasort – állt a levélben. Az ügyben az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított. Heti Válasz

Ha a Föld lakói által beszélt mintegy hétezer nyelv megértésére nem is kell felkészülniük a magyar egészségügyben dolgozóknak, arra mindenképpen számíthatnak, hogy a határok virtuális eltörlésével egyre több idegen ajkú beteggel találkoznak. Ezért jó, ha tudják: az egészségügyi szolgáltató felelőssége, ha nyelvi nehézségek miatt rosszul diagnosztizálják vagy félrekezelik a betegeket. A kórházaknak kell gondoskodniuk arról, hogy kommunikációs zavar miatt ne fordulhasson elő műhiba. Az ország legnagyobb traumatológiai intézetében szinte nincsen olyan ügyeletes orvos, aki ne beszélne több nyelven is – tudjuk meg dr. Szita Jánostól, az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) orvos-igazgatójától. A leggyakoribb az angoltudás – több orvos járt korábban ösztöndíjjal az Egyesült Államokban –, de sokan beszélnek németül és franciául is. Az orosz és a spanyol azonban már nem tartozik a legismertebb nyelvek közé. Mindenesetre az orvosok túlnyomó többségét az OBSI-ban néhány világnyelven nem lehet zavarba hozni. Ez fontos is, hiszen az ügyeletvezetőnek ki kell kérdeznie a beteget a kórelőzményekről, a gyógyszerérzékenységről, a speciális ellátásra okot adó egyéni gondokról. Nem véletlen, hogy a Magyarországon mind nagyobb számban élő kínaiak szinte kivétel nélkül kísérővel érkeznek a kórházba. Nem volt ilyen műhibaper Dr. Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője leszögezi: ha a kommunikáció nyelvi nehézségek miatt nem jön létre a beteggel, az az egészségügyi szolgáltató felelőssége. Vagyis a kórházaknak kell gondoskodniuk arról – akár a beteg továbbszállítása árán is –, hogy kommunikációs hiba miatt ne következhessen be végzetes tévedés, orvosi műhiba. Magyarországon eddig nem volt olyan műhibaper, amelynek elsődleges oka a nyelvi ismeretek hiánya lett volna, legalábbis dr. Ádám György, az egészségügyre specializálódott jogászok doyenje nem tud ilyenről.