A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.

Nemzetközi szinten is új, ráksebészeti rendszer fejlesztésére vállalkozott a Kreatív-Fogklinika és a Semmelweis Egyetem konzorciuma.

A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

A transzparencia hiánya és az állami-magán összefonódások miatt a rendszer hatékonysága elmarad a kívánatostól, írja a Válasz Online.

Vizsgálták a rossz szájhigiénia miatt megjelenő baktériumok hatását a szív- érrendszeri betegségekre és a vérnyomásra.

Az anafilaxia patomechanizmusa, a diagnosztika és a kezelés alapos ismerete kulcsfontosságú minden orvos számára, hiszen a késlekedés a felismerésben és az ellátásban fatális következményekkel járhat.

Közép-európai tüdőtranszplantációs központ létrehozására lenne szükség Magyarországon, közölte a belügyminiszter az onkológiai intézetben.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) decemberi ülésén adták át a szervezet legmagasabb szakmai elismeréseit.

Az A4L_BRIDGE projekt elsődleges célja a Nyugat- és Kelet-Európa közötti kutatási és innovációs szakadék szűkítése az élettudományok területén.