A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Rekordidő alatt képes steril sebzáródást előidézni az AGCL nevű por alakú anyag, amelyet a koreai kutatók eredetileg a hadsereg számára, a harctéri sebesültek gyors ellátása céljából fejlesztettek ki.

A hvg.hu szerint meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy depresszió előzheti meg a Parkinson-kór vagy a Lewy-testes demencia későbbi kialakulását.

A rákos daganatokban található makrofágok képesek lennének a tumorsejtek elleni védekezésre, ám működésüket a daganat mikrokörnyezete gyakran meggátolja. Ezt a korlátot egy olyan új terápiás megközelítéssel igyekeztek áthidalni, amely közvetlenül a daganaton belül alakítja át ezeket az immunsejteket tumorellenes sejtekké.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

Koreai kutatók egy olyan pontrendszert dolgoztak ki, amellyel a mesterséges intelligencia már korai fázisban, nagy specificitással képes diagnosztizálni a betegséget, közli az otszoline.hu.

Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.

A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.

A hvg.hu szerint ígéretes eredményekre jutott egy ausztrál kutatócsoport egerekkel folytatott kísérleteik során.

A mesterséges intelligenciakutatásra specializált szuperszámítógépet adtak át kedden a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).