Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A kórházi túlsúly csökkentésében, a járóbeteg-ellátás megerősítésében és a betegutak újraszervezésének szükségességében nagyjából egyetértettek az egészségpolitikai fórum résztvevői az önálló járóbeteg-szakellátók éves konferenciáján Balatonfüreden.

A hibák eltussolása és a felelősök keresése helyett nyílt adatok, rendszerszintű tanulás és biztonságosabb betegutak – ezt tűzte most zászlóra az egészségügyi ágazatvezetés. A közel két évtizede épülő betegbiztonsági szemlélet így végre kikerülhet a szakmai műhelyek fogságából, és a mindennapi ellátás részévé válhat.

A szervezetben természetes módon jelen lévő urzodeoxikólsav segítheti a petefészek-daganat növekedését, terjedését és az áttétek kialakulását

A Saccharomyces boulardii egy élesztőgomba, amely probiotikus sajátosságait eukarióta felépítésének is köszönheti. A liofilizált S. boulardii hatásossága a hasmenés számos formájának megelőzésében vagy kezelésében klinikailag igazolt.

Akár súlyos problémákat, sebeket is okozhat, ha nem megfelelő módon végzik a nyiroködémás betegek kezelésének részeként a nyirokmasszázst.

Szemléletváltást ígér a gyógyításban a kiméra antigénreceptorral felszerelt T-sejt, azaz a CAR-T-terápia. A technológia messze túlmutat azon a megszokott modellen, amikor a gyógyszeripar egy újabb molekulát vagy egy következő generációs biológiai terápiát kínál a klinikusoknak és a betegeknek. Alkalmazásának a rendkívül magas költségek szabnak határt.

A magyar egészségbiztosítási rendszer szigorú korlátai miatt kényszerülnek milliós kiadásokra daganatos nők, derül ki a Válasz Online cikkéből.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából.