Az Origonak adott interjút Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) igazgatója.

Az agytumorok kiújulásáért és a terápiarezisztencia kialakulásáért felelős daganatsejtek egy specifikus alcsoportját veszi célba az új kezelés.

Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN KOKI kutatói.

A Debreceni Egyetem kutatóinak eredmlnyei úttörő jelentőségűek a porcképződés genetikai szabályozásának megértésében.

Kutatók eredetileg arra a kérdésre keresték a választ, hogy a petefészekrákos tumorok hogyan manipulálják környezetüket, hogy elkerüljék az immunterápiás kezeléseket, végül azonban egy olyan gyógyszercélpontot is sikerült azonosítani, ami potenciálisan képes lehet megtörni a terápiarezisztenciát.

Megmutatták, milyen is az a kis idegrendszer, ami a szívnek van fenntartva és kizárólag arra összepontosít, írja a hvg.hu.

Organoidok segítségével azonosították a kutatók az IDICD és az S2FCD altípust, amelyek tünetei és kezelési lehetőségeik is eltérőek.

Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

MPS2 néven egy olyan tesztet sikerült kifejleszteni, amely képes a prosztatarák agresszív formáinak differenciálására – ezzel sok felesleges biopszia kerülhető el.

A The Lancet Infectious Diseases folyóiratban megjelent cikkben a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus szöveti perzisztenciája és a poszt-Covid vagy long-Covid szindrómának nevezett hosszú távú tünetekkel jelentkező betegség közötti asszociációt értékelték.