Miért buktak el újra és újra a magyar egészségügyi reformok, mielőtt kiforrhattak volna? Dr. Pogátsa Zoltán beszélgetéssorozata az elmúlt három évtized tanulságait tárja fel, közli az ElitMed.
Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.
A megyei ellátás átszervezéséről, a kórházak anyagi helyzetéről, és a paraszolvencia kivezetésének hatásairól is szó esett az IME egészségügyi szaklap XXI. Vezetői Eszköztár – Kontrolling és Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján.
A napi politikától független, nemzeti konszenzusra épülő reformstratégia kidolgozását javasolják a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ). Az ágazat GDP-arányos részesedésének növelése mellett helyet kell kapnia a kiegészítő biztosításoknak, az ellátás minőségének mérése mellett.
Az egészségügy saját dimenzióit túllépő problémahalmaz, amely önmagában nem kezelhető, ráadásul 2010 óta az ágazat számos, addig soha nem vitatott alapelvét kérdőjelezték meg és kezdték ki.
A jóléti államról, az adatokon alapuló egészségpolitikai tervezés hiányáról, és az egészségügyi közgazdászok felelősségéről is szó esett a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) legutóbbi ülésén.
Kútba esett államtitkári tervekről, indokolatlan korai halálokról, a gazdasági teljesítmény és az egészségi állapot összefüggéseiről is szó esett az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság nyári konferenciáján Pécsett.