A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A rheumatoid arthritis (RA) általában előrehaladó, szisztémás autoimmun folyamat, amelyet krónikus, szimmetrikus, erozív szinovitisz jellemez. A tüdő és a pleura szintén gyakori helye a RA ízületen kívüli megnyilvánulásainak, bár ez utóbbiak gyakran nem okoznak jelentős tüneteket.
Az alsó végtagi perifériás verőérbetegség 200 milliónál több embert érint világszerte. A perifériás verőérbetegek száma emelkedik az idős korú népesség növekedése és a cukorbetegek számának emelkedése miatt. A magyarországi adatok különösen kedvezőtlenek, mert a perifériás verőérbetegséget későn fedezik fel, a betegek már előrehaladott stádiumban kerülnek szakellátásra, a szekunder prevenciós nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelési módszerek alkalmazása hiányos.
A méhnyakrák egészségi kockázatainak ismeretében az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) 5 évente citológiai vizsgálat és humán papillómavírus- (HPV) teszt végzését javasolja 30 és 65 éves kor között, míg 21 és 29 éves kor között 3 évente citológiai vizsgálat végzése szükséges.1
Kvíz a Medical Tribune 2019/7. számához Kvíz a Medical Tribune 2019/7. számához
Medical Online >> Medical Tribune Július
2019-10-30
A fülkürt ballonkatéteres tágítására számos indikációban, legtöbbször otitis media catarrhalis chronicában kerülhet sor. A beavatkozás során a ballonkatétert 3 módszerrel vezethetik a fülkürt orrgarati szájadékába. A biztonságosság és eredményesség megítélésére számos vizsgálat zajlik jelenleg is.