Rákellenes Világnap 2018

A világnap szervezője a Union for International Cancer Control (UICC), ami a világ 160 országában több mint 1000 tagszervezettel rendelkező szövetség, és aminek tagja a Magyar Rákellenes Liga is. A világnapot mindig február 4-én tartják, és minden évben más-más (rész)témára koncentrálnak a szervezők.

A Rákellenes Világnapon sokféle adat elhangzik. Ami biztos tény: Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember rákban hal meg.

Mindeközben az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető, ha felismerjük a betegséget előidéző rizikófaktorokat: alkohol, dohányzás, testsúlynövekedés, mozgáshiány, táplálkozás és a stressz.

A dohányzás és a helytelen táplálkozás szerepe (különösen olyan gyakori daganattípusokban mint például a tüdő, vagy a vastagbél daganatok) viszonylag közismert, azonban a mozgásszegény életmód jelentősége már sokkal kevésbé. Pedig a mozgás – a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség dokumentuma szerint – minimum 30 százalékos arányban játszik szerepet a daganatok kialakulásának megelőzésében.

A prevenciós jelentőségén túl egyre több bizonyíték mutatja, hogy a fizikai aktivitásnak nagy szerepe van az érintett betegek gyógyulásában is, és nemcsak a kezelés esetleges mellékhatásainak enyhítésében, de a betegség rosszabbodási vagy kiújulási valószínűségének csökkentésében is! Orvosi kutatásokból tudjuk, hogy például a mellrák kiújulásának és az érintett beteg elhalálozásának esélyét 40 százalékkal csökkenti az előírt mennyiségű mozgás elvégzése!

Egy orvosszakmai ajánlás szerint minden nap tízezer lépést kell(ene) megtenni, ami nagyjából 6,5 kilométert jelent. Nem biztos, hogy ez mindenkinek elsőre sikerülni fog, de azt tudatosítni kell, hogy az ember már azzal is sokat tesz az egészségért, ha kicsit aktívabb életet él. Nem kell óriási dolgokra gondolni: ne szálljon fel feltétlenül a buszra, vagy a metróra, illetve szálljon le két megállóval előbb, aki ülő foglalkozást végez, tegyen meg valamennyi utat a munkahelyéig gyalog…

A Magyar Rákellenes Liga 2018-ra meghirdeti a Mozgás Évét annak érdekében, hogy minél több embert mozgásra bírjon. Az „Örökmozgó” kilométergyűjtő programjuk keretében arra bátorítanak mindenkit, hogy gyalogoljon, biciklizzen, ússzon, ki-ki saját képességei és lehetőségei szerint, egyénileg, vagy közösségben. Ha valaki tanácstalan vagy társaságra vágyik, forduljon bátran a Magyar Rákellenes Ligához: minden alapszervezetük szervez ilyen programokat idén.

A Föld és a Nap közötti távolság földi mértékkel mérve igen nagy: 149.600.000 km. A fénynek nyolc percre van szüksége, hogy megtegye, de nekünk? Pedig még gyalog, úszva, kerékpározva is megtehető egy év alatt. Ez egyedül persze lehetetlen, de akik csatlakoznak a közösséghez, van rá egy évük.

Számoljunk egy kicsit:

• Ha tízmillióan csatlakoznak a felhíváshoz: mindenkire jut évi 15 kilométer. Ez a napi 41 méter nem kihívás, WC-re menet többet teszünk meg ennél.
• Ha egymillióan vesznek részt benne, akkor 150 kilométert kell megtenni.
• Ha százezren, akkor fejenként és évenként 1500 kilométert kell megtenni. Ez napi 4,1 kilométer.

Hogyan is lehetséges ez?

• Ha két megállóra nem szállunk fel a buszra, vagy két megállóval előbb szállunk le: megtettünk 400-500 métert.
• Ha hét közben sétálunk fél órát, megtehetünk két kilométert.
• Ha hétvégén rászánunk fél napot és kirándulunk egyet, megerőltetés nélkül megtettünk 10-12 kilométert.
• Ha kerékpárra pattanunk, egy óra alatt tekerhetünk 15 kilométert.
• Ha megkerüljük a Velencei tavat, az már 50 kilométer.
• Egy hétvégi kerékpártúra alatt pedig 150-200 kilométert is megtehetünk.

Akik regisztrálnak az „Örökmozgó” programba, azok részévé válnak egy olyan közösségnek, akik tenni akarnak és tudnak az egészségükért, és egész évben feltölthetik és nyomon követhetik a teljesítményüket. A Liga nem csak magánszemélyek, hanem közösségek, cégek csatlakozását is várja, akár munkavállalói programként, akár csak támogatóként.

A daganatok kialakulásának megelőzése érdekében természetesen számos egyéb dolgot is tehetünk, ráadásul életkortól függően mindig mást! 

Magzati- és csecsemőkorban az egészséges testtömeg fenntartása, az egészséges táplálkozás, valamint terhesség alatt a rákkeltő anyagokkal történő érintkezés csökkentése segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. A szoptatás védi az anyát a mellrák későbbi kialakulásának kockázatától és extra védelmet biztosít a baba számára is. A csecsemőnek 1-2 éves korban meg kéne kapnia a Hepatitis B védőoltást, ami védelmet nyújt a májrák kialakulása ellen.

Gyermekkorban az egészséges életmód, beleértve a kiegyensúlyozott étrendet és a fizikai aktivitást, az, ami az élet korai szakaszában segíthet csökkenteni a rák kialakulásának kockázatát. 10 év alatti gyermekekre különösen erős hatással vannak a rákkeltő anyagok (pl. cigarettafüst, autó kipufogógáz), vegyi anyagok (például növényvédőszer, BPA tartalmú anyagok) vagy ha túlzott napsütésnek vannak kitéve. A 9-13 éves korú lányokat be kell oltani HPV (humán papillomavírus) ellen, és a szülőknek, családoknak, tanároknak, gyermekeknek tisztában kell lenniük a kis gyermekeknél jelentkező rák jeleivel és tüneteivel.

A serdülőkor kritikus időszak, ekkor kezd kialakulni a jövőbeni egészségmagatartás, beleértve a dohány- és alkoholfogyasztást valamint a helytelen táplálkozást – ami mind hozzájárulhat a daganatok kialakulásához. A szexuális felvilágosítás szintén fontos, tájékoztatni kell a tizenéveseket, hogy hogyan csökkenthetik a HPV és HIV vírus kockázatát – mivel mindkét betegség kockázati tényező. A fizikai aktivitás szintje általában csökken tinédzserkorban, a gyermekét tartsa aktív állapotban, hogy csökkentse a daganatos betegségek kockázatát.

Felnőttkor: 30 éves kortól a nőknek védettséget kell kapniuk a méhnyakrák ellen. (Ez országtól függően lehet HPV teszt, Pap teszt vagy egy ellenőrző vizsgálat). A magas kockázati tényezői csoportba tartozókat (dohányzók) szájüregi daganatokra vonatkozó vizsgálattal kéne ellenőrizni.

Idősebb korosztály: 50 éves kortól kezdődően minden nőnél és férfinél vastagbélrákot kellene szűrni, 50 év feletti nőknél 2 évente kellene mammográfiai vizsgálatot végezni.

Látható, hogy számos megelőzési lehetőség van, így ha mindenki a legjobb tudása szerint helytáll (az állam jó minőségű szűrési és kezelési lehetőségeket kínál, a civil szervezetek megfelelően támogatják az érintetteket és aktívan részt vesznek az egészségnevelésben, az egyének pedig eljárnak az indokolt szűrésekre, és igyekeznek egészségesen élni) akkor eredményesen akadályozhatjuk meg a daganatos betegségek kialakulását.