Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

A törvény lehetővé teszi az orvosok számára, hogy erkölcsi vagy etikai okokból megtagadják a részvételt, írja a 444.hu.

Kutatók eredetileg arra a kérdésre keresték a választ, hogy a petefészekrákos tumorok hogyan manipulálják környezetüket, hogy elkerüljék az immunterápiás kezeléseket, végül azonban egy olyan gyógyszercélpontot is sikerült azonosítani, ami potenciálisan képes lehet megtörni a terápiarezisztenciát.

Az akut posztoperatív fájdalom kezelése alapvető fontosságú a megfelelő és kellően kíméletes posztoperatív ellátás szempontjából.

A BMC Public Health folyóiratban jelent meg az a szisztematikus irodalmi áttekintés, amelyben összefüggést találtak a légszennyező anyagok jelenléte és a demencia kialakulásának kockázata között.

A PPARβ/δ jelátvitel célzott kezelése ígéretes megközelítés lehet a T-sejtek által közvetített daganatellenes immunitás javításában.

Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.

"Egyre jobban értjük ezt a kölcsönhatást is, a felhalmozott tudásnak pedig az orvoslástól az anyagtudományig sokféle alkalmazása van."

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

Egy gépi tanulásos módszerrel dolgozó algoritmus képes több lépésben osztályozni, és az ujjak mozgásából megállapítani a Parkinson-kór pontos stádiumát – írják kutatók az IEEE Xplore folyóiratban.