A BMC Public Health folyóiratban jelent meg az a szisztematikus irodalmi áttekintés, amelyben összefüggést találtak a légszennyező anyagok jelenléte és a demencia kialakulásának kockázata között.

A PPARβ/δ jelátvitel célzott kezelése ígéretes megközelítés lehet a T-sejtek által közvetített daganatellenes immunitás javításában.

Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.

"Egyre jobban értjük ezt a kölcsönhatást is, a felhalmozott tudásnak pedig az orvoslástól az anyagtudományig sokféle alkalmazása van."

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

Egy gépi tanulásos módszerrel dolgozó algoritmus képes több lépésben osztályozni, és az ujjak mozgásából megállapítani a Parkinson-kór pontos stádiumát – írják kutatók az IEEE Xplore folyóiratban.

A krónikus derékfájás és a fibromyalgia közös jellemzőket mutatnak. Mindkét állapotra jellemző a hiperalgézia, a centralis fájdalom szenzitizáció, fokozott központi idegrendszeri ingerlékenység, abnormális endogén fájdalommoduláció.

A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

A vizsgálat egyértelmű kapcsolatot talált a lizoszomális funkciót végző gének és a peszticid-expozíció között a Parkinson-kór kockázatának mértékében. A tanulmány, amely 757 beteg genetikáját vizsgálta, felfedezte, hogy a kimutatott variációk 72%-a a lizoszomális funkcióban szerepet játszó génekben jelent meg.

Eddig tripla negatív emlőrákban szinte kizárólag citosztatikumokat tudtunk használni, ezért nagy áttörési lehetőség az immunterápia ebben a betegcsoportban.