Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

A Smart Hospital Kft. számláját a külföldi biztosító nem fogadja el, és az elvégzett vizsgálatok értékének többszöröséről szól, írja a szeged.hu.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség terápiájának legfontosabb része a rendszeresen adott fenntartó kezelés, amelynek jó beállítása esetén a rohamoldó-tünetcsökkentő szükséglet minimalizálható.

A VálaszOnline arról ír, hogy a járvány világszerte nagy terhet rótt az ellátórendszerre, ám óriási lökést adott az egészségügy digitalizációjának.

Elindult a tüdőrák-szűrő program tesztüzeme a XIII. Kerületi Önkormányzat CT/MR Diagnosztikai Központjában.

Koronavírusról, a háttérintézmények megerősítéséről, finanszírozási kérdésekről, valamint a barna TAJ-osok sorsáról is szó esett a koronavírus-járvány tükrében az IME egészségügyi szaklap egészség-gazdaságtani konferenciáján.

A HAOSZ szakmai tanácsai alapján fejlesztették ki  a Koronavírus Regisztert, amely a háziorvosokat segíti a COVID-19 gyanús esetek ellátásában.

A háziorvos szakmailag egyedül, ellenőrzés nélkül dolgozik, a módszertani támogatást nyújtó országos intézetet megszüntették. Az ismét visszahozni tervezett kollegiális vezetői rendszer erre nem alkalmas – mondta lapunknak dr. Rurik Imre, a Családorvos Kutatók Országos Szervezete elnöke.