A meglehetősen drámai hazai daganatos halálozási statisztikák oka, hogy a magas incidenciát késői felismerés kíséri, a terápiás válaszok pedig egyénenként változóak. A Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium (NTL) erre a strukturális és tudományos kihívásra adott komplex választ.

Az OECD legfrissebb tanulmánya nem fest jó képet a magyar egészségügy állapotáról, derül ki a Piac & Profit összeállításából.

Európának sürgősen innovatív és ellenállóképes egészségügyi rendszerekre van szüksége ahhoz, hogy javuljon az ellátás és a versenyképesség.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

A hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól ír könyvében Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Economx beszélgetett vele.

A kormány fenntartja azt az elkötelezettségét, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerét szeretné létrehozni, mondta a belügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti bizottságában tartott éves beszámolójában.

Svéd Tamás, a MOK főtitkára az InfoRádióban azt mondta, a sokkal több energiát, forrást és figyelmet kellene fordítani az egészségügyre.

A hvg.hu szerint megjelent a legújabb OECD-jelentés, amely a tagállamok egészségügyi rendszeréről és a lakosság egészségi állapotáról ad átfogó képet. 

Skandináviában szenzoros AI-rendszerek figyelik a páciensek mozgását és egészségi állapotát, közli az EgészségKalauz.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?