Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.
Az immunonkológiai terápia, jelesül az immunellenőrzőpont-útvonalak, még pontosabban a citotoxikus T-lymphocyta-asszociált protein-4 (CTLA-4) és a programozott sejthalál-1 (PD-1) terápiás gátlása paradigmaváltást eredményezett a szolid tumorok terápiájában. A lymphomák különböző típusai immunológiai érzékenységük alapján ugyancsak célcsoportjai lehetnek az említett kezelési formának, amit az előzetes vizsgálati eredmények bizonyítanak is.
A III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák heterogén betegcsoport, amely különböző terápiás terveket és sorrendet igényel. Az irreszekábilis NSCLC-ben szenvedő betegeknél az elmúlt 6 évben paradigmaváltás következett be a PACIFIC trial hatására, új standard kezelés ajánlott az egész világon.
Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.
A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.
Az RP2 névre keresztelt módosított herpes simplex vírus igen előrehaladott stádiumú, és a meglévő kezelésekre nonreszponder ráktípusokban került alkalmazásra, és a betegek negyedénél mutatott hatásosságot.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?