A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Lezárult a magyar idegtudomány elmúlt éveinek egyik legátfogóbb kutatási vállalása, a NAP 3.0 Nemzeti Agykutatási Program.

Egy már társadalmi egyeztetésen” lévő, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosításnak köszönhetően rendeződik a Pécsi Diagnosztikai Központ helyzete.

A személyre szabott terápia megvalósításában is segíthet az a komplex kutatás, amely a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontban (TTK) indul.

Kollár László főtitkár közgyűlési beszámolója szerint az Akadémia 2023-ban 5,38 milliárd forint összegben támogatott kiválósági kutatásokat.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem által vezetett kutatócsoport elsőként azonosította azt a neuronális jelátviteli útvonalat, amely hőségben a kalóriabevitelt csökkenti.

Magyarországon 200-250 ezerre tehető az Alzheimer-kórban szenvedők száma, a családtagokkal együtt több mint 1 millió embert érint a probléma.

Egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.

A Semmelweis Egyetem kutatói új összefüggéseket tártak fel a boldogsághormonként ismert szerotinin szintje és a bevitt táplálék között.

Kutatóhálózatának elcsatolása óta először indít nagy kutatási programokat a Magyar Tudományos Akadémia; az agykutatás is fókuszba kerül.