A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.

A világon hét országban, köztük Magyarországon is elindultak a tüdőrák elleni vakcinakísérletek – írja a Telex.

A gyógyszeres kezelés nyomán az ALK-pozitív tüdőrákban szenvedő betegek többsége öt évnél tovább él a betegség progressziója nélkül.

A III. stádiumú nem kissejtes tüdőrák heterogén betegcsoport, amely különböző terápiás terveket és sorrendet igényel. Az irreszekábilis NSCLC-ben szenvedő betegeknél az elmúlt 6 évben paradigmaváltás következett be a PACIFIC trial hatására, új standard kezelés ajánlott az egész világon.

Mára egyre pontosabb képet kapunk a sugárkezelés immunrendszer-moduláló hatásáról, immunterápiával való kombinálhatóságáról, valamint a kezelés hatékonysága tekintetében szinergistának mondható hatásáról is.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

A vizsgálati eredményeket az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság idei kongresszusán mutatták be.

A University of Missouri kutatói a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy közel járnak a nem-kissejtes tüdőrák korai kimutatásához alkalmas biomarkerek azonosításához.

A Memorial Sloan Kettering Rákkutató Központ kutatócsoportja a Cancer Cell folyóiratban számolt be arról, hogy sikerült elkészíteniük a nem-kissejtes tüdőrák tumoratlaszát.

Az onkológiai kezelések egyre inkább a speciális, célzott, személyre szabott terápiák felé mozdulnak el. Az adott beteg esetében legnagyobb eredményre kecsegtető terápiás terv felállításához a tumor genomikai eltéréseinek feltérképezése szükséges. Ehhez nyújtanak segítséget az új generációs szekvenálási módszerek, melyek javallati köre a közelmúltban három új klinikai szcenárióval bővült.