A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

A szakma által kidolgozott Magyar Kardiovaszkuláris Stratégiai Terv már fél éve fekszik az egészségügyért felelős tárcánál – írja az eLitMed.

Készül az egészségügyi területet érintő MI Stratégia, megjelenése a nyárra várható – jelentette be Kádár Magdolna, a BM főosztályvezetője, írja az Mfor.

A világos, támogató kommunikáció nem csupán „kedvesség”, hanem a sikeres gyógyítás alapköve és nélkülözhetetlen eszköze. Ugyanakkor a betegek többsége nem rendelkezik azzal a háttértudással, amit az őket ellátók természetesnek vesznek – derült ki a II. Páciens-kommunikáció – betegedukáció konferencián.

A megállapodás célja a többi között a betegségek korai felismerésének támogatása, a megfelelő diagnosztikai útvonalak erősítése, valamint a sikeresebb betegútmenedzsment.

Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Mindez cselekvésre sarkall. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg Budapesten a „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát.

Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget.

Az első félévi adatokat elemezve jó esély van arra, hogy a máj- és a vesetranszplantációk száma ismét elérje, akár meg is haladja a pandémia előtti szintet.

A hazai gasztroenterológia leszakadóban van a nemzetközi szinttől. A felzárkózáshoz elengedhetetlen a szakma alulfinanszírozottságának megszüntetése, a benne dolgozók jobb megbecsülése – mondja lapunknak Gyökeres Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke.

Az örökletes szívizombetegségek és ioncsatorna-betegségek ellátásában és kutatásában ért újabb mérföldkőhöz az Szegedi Tudományegyetem.