A Josep Carreras Leukemia Research Institute kutatói a jelenleginél megbízhatóbb markert találtak annak előrejelzésére, hogy egy tüdőrákban szenvedő betegnél működni fognak-e az immun-ellenőrzőpont blokkoló (ICB) terápiák.
A Stanford University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan onkogénről számoltak be, amely a humán rákos megbetegedések 70%-ában jelen van, szerepe pedig az, hogy az immunrendszer elől elrejtse a tumorokat.
Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.
Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, amivel világelsők vagyunk, mégsem fordítunk elég figyelmet a klasszikus és molekuláris diagnosztika fejlesztésére, aminek következménye a terápiás sikerességen mérhető.
A szabadgyökök
DNS-károsodást okoznak, és ezáltal elősegítik a sejtek rákos átalakulását – ez
az általánosan elismert dogma is megdőlni látszik. Egy, a Nature-ben megjelent
tanulmány szerint előfordulhat, hogy a szabadgyökök egyenesen gátolják a
tumornövekedést.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?