A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Jelentős szakmai és technológiai fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a debreceni Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikán.

A sürgősségi differenciáldiagnózis célja a súlyos, tüneti fejfájások mielőbbi felismerése és a megfelelő ellátási út kijelölése, melynek kulcsa a részletes anamnézisfelvétel és az alapos fizikális vizsgálat.

Kínai kutatók eredményei szerint az interferon-gamma emelkedett szintje szoros kapcsolatban áll a szisztémás gyulladással és az agyi mikroglia gyulladásos génexpressziós mintázataival, valamint hozzájárulhat a káros mikroglia‑fenotípusok terjedéséhez.

A mikrogravitáció hatására az agy jelentősen felfelé és hátrafelé mozdul el, illetve deformálódik a koponyán belül, írja a hvg.hu.

Kutatók egy vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a precízen célzott, nagy energiájú részecsketerápia bizonyos esetekben lehetővé teheti az emlődaganat-eltávolító műtét elkerülését anélkül, hogy ez rontaná az eredményeket.

Dr. Balogh Zoltán vagyok, azt a feladatot kaptam, hogy az inkontinenciáról, ezen beül is a túlműködő hólyag szindrómáról ejtsek néhány szót. Az inkontinencia az a problémakör, amivel háziorvosként is nagy számban találkozunk, és nem gondolom, hogy a pelenka lenne a megoldás…

A Nature Genetics folyóiratban december 29-én jelent meg a University of Tel-Aviv kutatóinak cikke, amelyben egy nagyszabású nemzetközi vizsgálat keretében sikerült egy olyan mechanizmust feltárni, amelynek révén az emlődaganatok áttéteket képeznek az agyban.

A mozgásszervi diagnosztikában a mágneses rezonanciás képalkotásnak kiemelt szerepe van, különösen a lágyrész-struktúrák és a csontvelő eltéréseinek nagy felbontású, ionizálósugárzás-mentes ábrázolásában. Egyre meghatározóbbak lesznek a fejlettebb technikák, mint a DWI, a kontrasztanyagos vizsgálatok, az MR-artrográfia, illetve az UTE és a ZTE.

A kortizol stresszhormon fontos szerepet játszik az érzelmi jellegű emlékek kialakításában és az ilyen emlékek megőrzésében is.