Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Túl későn, túl keveseknek jut segítség, ezért rendszerszintű változás kell a mentális ellátásban – mondta Unoka Zsolt az MTA podcastjében.

Elhunyt Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora – tudatta Szabados Ákos, XX. kerületi polgármester.

Az MTA konferenciája az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság, a palliatív és terminális szedáció, valamint az élő végrendelet kérdéseit járta körül.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Stipsicz Andrást, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet főigazgatóját ajánlotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ideiglenes elnökének.

A kutatói szabadságról és az azzal járó felelősségről, a fiatal kutatók pályaépítéséről, valamint a tudományos közösség szerepéről is szó esett az MTA hagyományos Bolyai-napján.

Szeptember végén két új premierrel folytatódik a Magyar Tudomány Éve a színházban programsorozat.

Az MTA doktora cím és az akadémiai tagság tekintetében továbbra is jelentős az aránytalanság a nemek között, állapítja meg Bollobás Enikő.

Az élettől búcsúzott utolsó blogbejegyzésében Berend T. Iván történész, az MTA volt elnöke.

Egy nemzetközi kutatócsoport elsőként mutatta meg atomi részletességgel, hogyan kapcsolódik a magyar fejlesztésű kariprazin az agy dopamin D3 receptorához.