A Huntsman Cancer Institute és a University of Utah kutatói által végzett vezetett klinikai vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egy kombinált prosztatarák‑terápia megakadályozhatja, hogy a betegség egy nehezebben kezelhető formába, az úgynevezett kasztrációrezisztens stádiumba lépjen át bizonyos betegcsoportokban.

Kutatók egy vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy a precízen célzott, nagy energiájú részecsketerápia bizonyos esetekben lehetővé teheti az emlődaganat-eltávolító műtét elkerülését anélkül, hogy ez rontaná az eredményeket.

Megerősítést nyert, hogy az FDA által elsőként engedélyezett CAR-T sejtterápiák egyike hosszú távú túlélést és potenciális gyógyulást kínál olyan felnőtt betegek számára, akiknél kiújult vagy refrakter nagy B-sejtes limfóma áll fenn, még évekkel a kezelés után is.

A tüdőrákos betegségek kb. 80%-át a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) adja, aminek fele adenokarcinóma, egynegyede pedig laphámsejtes forma. Hazánkban az évente felfedezett tüdőrákos betegek száma 8000 körül van.

A legújabb klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a lokálisan előrehaladott kissejtes tüdőráknál a radiokemoterápia után alkalmazott immunterápia a klinikai gyakorlat részévé válhat. 

A gyógyszeres kezelés nyomán az ALK-pozitív tüdőrákban szenvedő betegek többsége öt évnél tovább él a betegség progressziója nélkül.

Kimutatták, hogy minél inkább különböznek a ráksejtek az egészséges sejtektől, annál erősebbek a rák-immunterápia autoimmun mellékhatásai.

Kutatók a Journal of Clinical Oncology hasábjain, számoltak be az orális, szelektív KRAS G12C gátló adagraszib tüdőrákban elért tartós hatásosságáról.

Az OTSZ Online szerint több mellékhatással járt a sugárterápia agresszívebb kemoterápiával történő helyettesítése.

A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.