A megmérettetésen az ország legkiválóbb egészségügyi szakképzésben résztvevő növendékei számoltak be tudásukról.

A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary közös kutatása szerint a mesterséges intelligencia sokaknál természetes egészségügyi tájékozódási eszközzé vált.

Az intersticiális tüdőbetegségek (ILD) pontos prevalenciája nem ismert, becslések szerint 7–34 ezrelék között mozog, vagyis Magyarországon 700–3400 embert érinthet. A pontos diagnózis felállításához szoros együttműködésre van szükség a multidiszciplináris ILD-team és a betegek között.

A hazai pulmonológiai rehabilitációval foglalkozó központokban született közleményekből tallózva röviden bemutatjuk, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), intersticiális tüdőbetegségek (ILD), idiopátiás tüdőfibrózis (IPF), illetve tüdőtranszplantáció esetén milyen eredmények érhetők el pulmonológiai rehabilitációval.

A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.

A rák világnapja alkalmából szervezett figyelemfelhívó szakmai szimpóziumot a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Tüdőgyógyászati Tanszéke és az Összefogás a hörgőrák megelőzésért Alapítvány.

Tíz előadással várja a Szenior Akadémia új évada az orvostudomány és az egészség iránt érdeklődőket február 16-tól hétfőnként 18 órától.

A program célja a tüdő egészségi állapotának átfogó felmérése, valamint a tüdőrák kialakulásához vezető kockázatok csökkentése szakmailag irányított folyamat keretében.

A pályázat témája a család és a függőségek kapcsolata, az addikció családi gyökerei és az a hatás, amely a szenvedélybetegséggel élők közvetlen környezetét érinti.

Az iLDS módszer új megvilágításba helyezi, miként formálják a szelekciós erők a bélmikrobiomot, és hogyan alkalmazkodnak a bélbaktériumok a környezeti hatásokhoz és a gazdaszervezet sajátosságaihoz.