A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.
A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.
Az elmúlt évtizedben a nemi betegségek számának ugrásszerű növekedése figyelhető meg mind a homo-, mind a heteroszexuális közösségekben. A proctitist okozó nemi úton terjedő fertőzések tünettana szegényes, a betegek nagy része aszimptomatikus vagy csak kevés, általános tünettel jelentkezik.
A méhnyakrák egészségi kockázatainak ismeretében az American College of Obstetricians and Gynecologists (ACOG) 5 évente citológiai vizsgálat és humán papillómavírus- (HPV) teszt végzését javasolja 30 és 65 éves kor között, míg 21 és 29 éves kor között 3 évente citológiai vizsgálat végzése szükséges.1