A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

A „Három generációval az egészségért program” egyik célja, hogy a demencia alapellátásban történő felismerését javítva segítse a korai diagnózist, mely hozzájárulhat a progresszió lassításához.

Dr. Szeszák Ferenc a vinpocetin használatát tekinti át a háziorvosi praxis speciális szempontjai szerint, kitérve a csoportpraxisok többletlehetőségeire.

Az onkológiai intézetbe az elmúlt négy évben tízmilliárd forint fejlesztési forrás érkezett, hangzott el korlátozottan nyilvános sajtótájékoztatón.

Az onkológia fejlődése hazánkban, azonban a daganatos megbetegedések még mindig a legnehezebb betegségnek számítanak a világban.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.

Rendkívül széles körű fejlesztések valósultak meg és valósulnak meg az egészségügyi ágazatban, ami a gyógyítás feltételeinek javítását, az eszközök, műszerek és kórházi épületek megújítását jelenti.

Jelenleg a júliusban végző praxisközösségek tagjai nem tudják még, hogy lehet-e majd folytatni az egy éve megkezdett munkát, emeli ki a lapunknak adott interjúban dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszékének tanszékvezető-helyettese.

Pörgő szekciók, fiatal kutatók bemutatkozása, forró szakmai, szakorvosképzési és szakmapolitikai témák jellemezték a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének XIX. kongresszusát.