A Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg az a cikk, amelyben egy két országra kiterjedő kohorsz (összesen 4,7 millió személy) adatainak elemzésével vizsgálták a SARS-CoV-2 fertőzés és a későbbi káros neuropszichiátriai kimenetelek közötti rövid és hosszú távú összefüggéseket.
A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.
Medical Online >> Rovatok >> neurológia >> neuropathia
2022-09-08
A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.
A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.
Az EMA bejelentette, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat.
Április 27-én frissítette a MANIT azt az iránymutatást, amelyet a neuroimmunológiai betegek Covid elleni oltására vonatkozóan tettek közzé, és amit korábban a MedicalOnline is közölt.
A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.
A European Brain Council korábbi felmérése szerint a lakosság közel egyharmada szenved idegrendszeri kórképekben. Első hallásra talán meglepő, hogy minden harmadik európainak neurológiai vagy pszichiátriai betegsége van, de ha jobban elemezzük a számokat, árnyaltabb képet kaphatunk.