A világméretű esemény a plazma-alapú gyógyszerek életmentő szerepére és az adományozók nagylelkű hozzájárulására hívta fel a figyelmet.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropathiáknak hívjuk.

A Nature Human Behaviour folyóiratban jelent meg az a cikk, amelyben egy két országra kiterjedő kohorsz (összesen 4,7 millió személy) adatainak elemzésével vizsgálták a SARS-CoV-2 fertőzés és a későbbi káros neuropszichiátriai kimenetelek közötti rövid és hosszú távú összefüggéseket.

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

A neuropátiában szenvedő betegek diagnosztikája, terápiája és gondozása különleges kihívást jelent az egészségügyi személyzet számára. A nehézségek abból származnak, hogy igen nagy betegpopulációt érint, és a részletes patomechanizmus nem tisztázott, ezért gyakran megfelelő oki terápia sem áll rendelkezésre.

A méhnyakrák-megelőzési és részben a szűrési stratégia az utóbbi évtizedekben gyökeresen átalakult, amely elsősorban a HPV kóroki szerepének fókuszba kerülésének és a kórokozó elleni hatékony oltásoknak köszönhető. Megfelelő átoltottság esetén a tömeges oltási programoknak olyan populációs hatása várható az azt bevezető országokban, mely a HPV-fertőzés epidemiológiáját, ezen keresztül a méhnyakrák-megelőzési és szűrési stratégiáit nagyban befolyásolhatja. Közleményünkben ezekre a lehetőségekre, valamint a védőoltás hatásosságáról és biztonságosságáról elérhető eddigi ismeretekre fókuszáltunk.

A vakcináció  a  neuroimmunológiai betegséggel élők esetében  –  hasonlóan  az egészségesekhez  – általánosságban nem ellenjavallt.

Az EMA bejelentette, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga igen ritka mellékhatásként Guillain-Barré szindrómaként ismert idegrendszeri rendellenességet okozhat.