Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.

A Nature közölte a valaha készült legnagyobb genomszintű asszociációs vizsgálat adatait, amely 5,4 millió ember adatain alapszik, írja a Qubit.

Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.

A gyermekkori és felnőttkori asztmát okozó gének különböznek egymástól, közölte a PharmaOnline.

A 25 leggyakoribb pszichiátriai és neurológiai betegség, valamint 17 kognitív-viselkedéses fenotípus hátterében álló genetikai variációkat elemezte a téma eddigi legnagyobb vizsgálata.

Hogyan változik meg a betegségek tanulmányozása és a tudományos publikálás a nyilvánossá váló hatalmas genetikai adatbázisok révén? A UK Biobank és a bioRxiv demokratizálja a genetikai kutatást.

A központi és perifériás idegrendszert érintő betegségek nagy csoportjánál van genetikai meghatározottság. Ezek nem feltétlenül csak a monogénes betegségek, hanem a sok gén által meghatározott, komplex kórképeket is jelenti. Ilyenkor a poligénes meghatározottságú rizikó mellett a környezeti hatás is kell a betegség manifesztációjához.

Az idő és a megfigyelés függvényében változik a gének szerepe a komplex tulajdonságok és betegségek kialakításában, ezzel a felismeréssel a genetikába is megérkezett a kvantumfizikából ismerős bizonytalansági elv.

Dr. Szekanecz Zoltán professzorral, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Reumatológiai Tanszékének vezetőjével, a Magyar Reumatológusok Egyesületének elnökével az egyik leginkább interdiszciplináris szakma fejlődéséről és közeljövőbeli feladatairól beszélgettünk.

A rendszerbiológia kialakulása révén a keserűt érzékelő receptorok kutatása a gyógyszerfejlesztés egyik alapjává vált, azonban a megfejtett rejtélyek mellett egyre több új is felbukkan.